Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1956

A Magyar írószövetség mély aggodalommal figyeli a kormányzat működését, megrendüléssel az utolsó napok eseményeit. Kötelességének tartja, hogy kinyilvánítsa aggodalmát, s határozatba tegye a magyar írók egységes véleményét a szóban forgó eseményekről. A Szövetség nem tekinti magát politikai testületnek. Altalános elvi magatartását a nemzeti lét s az egyéni szabadság kérdésében már több alkalommal megfogalmazta: a nemzeti függetlenség, a szocializmus és a demokrácia alapján áll, ezen felül azonban semmilyen előírással nem köti meg tagjainak politikai gondolkodását. Ebből következik, hogy nem kíván állást foglalni napi politikai kérdésekben, amelyeknek megoldását illetően az egyes írók véleménye bizonyára eltér egymástól. A most lezajlott események azonban a napi kérdéseken túl épp azt érintik, amiben az egész magyar írótársadalom egységes és oszthatatlan. Gondolkodásunk alapját, a nemzeti függetlenség, a szocializmus és a demokrácia tételeit látjuk veszélyeztetettnek. Az elmúlt napok eseményeiről a magyar írószövetség kénytelen megállapítani, hogy a kormányzat vonakodik meghallgatni a nép világosan, félreérthetetlenül kifejezésre jutó kívánságait: ez a demokrácia gyakorlati megtagadását jelenti. Kénytelen megállapítani, hogy kirekeszti a munkásságot a tényleges hatalomból s megfosztja politikai akaratának kifejezésétől: ez a legnagyobb mértékben veszélyezteti a szocializmus létét és fejlődése lehetőségét. Kénytelen megállapítani, hogy semmilyen lépést nem tesz nemzeti függetlenségünk védelmében. A magyar írószövetség a szocializmus eszméje s a magyar nép iránt érzett felelőssége tudatában felhívja a kormányzatot, s egyenként a kormányzatban részt vevő személyeket, hogy vizsgálják meg lelkiismeretüket és vizsgálják felül politikai szándékaikat. Tetteik arról tanúskodnak, hogy mind ez ideig nem bírtak szakítani a régi, tizenegy éve dívó politikai gyakorlattal, melynek alapja a nép értelmének lebecsülése, tisztességének kétségbevonása, egyszóval a nép iránti bizalmatlanság. Ebben az állapotban a hivatalos hatalom előbb-utóbb kényszerűen vissza fog csúszni azokhoz a módszerekhez, amelyekkel a Rákosi-korszak élt, s amelyeket ma még elítél. Amíg a bizalmatlanság s nem a bizalom fogja irányítani a politika gondolkodását, addig nép- és kormányzat nem találkozhatik. A magyar írók a nép mellett tesznek hitet. Ehhez még: a) folyóiratok megindítása b) letartóztatott írók szabadonbocsátása, szocialista törvényesség