Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1956

Utkaparó (Előszó egy tanulmánykötethez) Először: Irodalmi Újság 1956. szept.8. 36.sz. 7. - In Útkaparó. Bp., 1956. 5-8. - In Költők forradalma, 1953-1956. Szerk. Csicsery-Rónay István. Washington, 1957. Occidental Press. 61-62. Tintaírású kézirata a PIM Déry-hagyatékának 80., Vegyes irodalmi jegyzetek egységében, a Vendéglátás kezdetű füzet 14-16. lapjain. Közlésünk feltünteti e kézirat - letisztázás előtti - javításait is. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az egyszerű előszónak szánt cikk akár Déry ars poeticájának is felfogható. Amelynek 1956 nyarán az volt a legtiszteletreméltóbb vonatkozása, hogy szerzője maradék nélkül felvette e kötetbe korábbi politikai gondolkodásának minden lényeges megnyilvánulását: köntörfalazás nélkül bemutatva esetleges túlzásait és naivitásait, az azoktól való későbbi elhatárolódás minden lépésével. - Őszintén be kell vallanunk, hogy mindezt elégtétellel olvastuk kötetünk és sorozatunk elgondolását és igazolását látva a szavakban. S egyben jelképes felhatalmazást is arra, hogy amit Déry - bizonyos korhoz kötött meggondolásokból - mégis kihagyott, azt most utólag teljesen joggal emelhessük ki a feledésből: hiszen általuk még hitelesebb és árnyaltabb lesz a pályakép. S itt nemcsak arra a néhány „évfordulós" megnyilatkozásra gondolunk, amelyeket ismétlések terhelnek, hanem arra a két vitacikkre is - Veres Péterrel és Kónya Lajossal -, amelyek újraközlése 1956 szellemi újjászületésében nem szolgálta volna az alakuló egyetértést. Csupán filológiai érdekességként említjük meg, hogy a cikk utolsó előtti bekezdése, amely az 1948-ban megkezdődött „elhomályosítási" folyamatot jellemzi, több ponton is rímel a Petőfi Körben elmondott beszédnek azzal a részére, amely Révai József irodalompolitikájával foglalkozik. A kötet a felszabadulás 1945 óta írt cikkeimet, tanulmányaimat, jegyzeteimet gyűjtötte össze. Kihagyta kötetben már megjelent riportjaimat, néhány, ünnepi cikket politikai évfordulókat ünneplő s egy-két polemikus irodalmi cikkemet, melyeknek tartalmával ugyan ma is egyetértek, de amelyek az alkalom s a háttér eltűntével elvesztették közérthetőségüket. Viszont felszedte, inkább csak emlékként, három a Horthy korszakban cikkemet a Horthy-korszakból, mondjuk a gondolkodás azonosságának