Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1953
mellettük kerékpáros rendezők. Néhányan, köztük a bizalmigyűlésről ismert Peyer, Kabók, Bittner elindulnak a túloldalra. Mire átérnek a rendőrtisztek elé, a Körútról egy páncélautó fordul be az Andrássy útra. Ebben a pillanatban Bittner megbotlik, hasraesik az államtitkár lába elé. Ez épp csak egy pillantást vet a lába előtt hasonfekvő Bittnerre, aki nadrágját porolva feltápászkodik, és éles, recsegő hangon folytatja a megkezdett mondatot: - ... az államhatalomnak alulmaradnia nem szabad. Ujabb páncélautók fordulnak be az Andrássy útra. 69. kép. A Podmaniczky utcának egy másik mellékutcája (Vörösmarty utca). A lencse előbb az utca középső részén fut végig, ez teljesen néptelen, redőnyök lehúzva, a kövezet felszaggatva, a járda mentén kőrakások. A lencse továbbhalad az utca Andrássy út felőli végére, hol előbb egy magányosan szaladó embert látni az Andrássy út felől jövet, a még teljesen üres utcán tátott szájjal ordítva közeledik. Kéthárom menekülő követi, végül az utca megtelik rémülten futó emberekkel. Messziről puskaropogás, majd hangos „Segítség, segítség! kiáltások hallatszanak. A lencse visszafordul az utca túlsó, Podmaniczky utca felőli végére, honnét tüntető menet közeledik az utca teljes szélességében. Ismét az utca középső részében vagyunk, a felszakított úttesten. Sűrű tömeg vesz körül egy kőrakást, melynek tetején Brányik beszél. A kőrakás mellett Bálint. BRÁNYIK messzehangzó kiáltással a menekülők felé. Álljanak meg, emberek, álljanak meg! A világból nem lehet kiszaladni. Ne a hátukat mutogassák a zsarunak, hanem az öklüket, akkor majd észretér ... Elárultak bennünket, emberek! Munkát s kenyeret kértünk, s ehelyett puskagolyót nyomnak belénk. Hát most aztán megtanuljuk, hogy az osztályállam miként gondoskodik rólunk. S nehogy azt higgyék, emberek, ahogy aki ma még dolgozik, annak a kenyere biztosítva van. A kapitalistáknak az az érdekük, hogy minél több legyen a munkanélküli, mert tudjuk, ha sok a marha, akkor olcsó a hús. Emberek, hát meddig fogjuk még tűrni a sorozatos bércsökkentéseket, az elbocsátásokat, a gyárak leállítását? A Szovjetunióban ma már nincs sem munknélküliség, sem szünetelő gyár. Emberek, a magyar proletariátus is meg tudja védeni a bőrét. Nem sétálni jöttünk mi az utcára, nem könyörögni, ahogy azt Horthy és bandája elképzeli. Budapest utcáin ma százezer munkás vonult fel, s én azt mondom, emberek: ha az ökör tudná a maga erejét, fel nem törné nyakát az iga. Akiben van proletárbecsület, az velem jön. Gyerünk, elvtársak, előre a kenyerünkért, a szabadságunkért! Elindul az Andrássy út felé Bálint, a tömeg követi, mindössze néhány ember marad el. Egy idősebb munkás fejét rázva megfordul, visszafelé baktat, tovább rázza a fejét. 70. kép. A Vörösmarty és Andrássy út sarkán a tömeg keresztbe állított egy szeneskocsit, a kocsis most vezeti el a lovakat. A tüntetők szénrögökkel hajigálják az Andrássy úton posztoló rendőröket. Az egyik tüntetőnek könnye csorog dühében,