Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

ve lehúzzák a boltok előtt a redőnyt. Menekülők futnak az Andrássy út felé, mögöttük egy idő múlva egy csapat lovasrendőr vágtat el a Király utcából bekanyarodva. A teljesen néptelenül maradt utcában megjelenik egy utcaseprő és a lovak elhullott ganéját egykedvűen szemétgyűjtő ládába söpri. Egy rongyos öregember kifut az egyik kapu alól, belenyúl a ládába, s szótlanul egy marék ganét hajít a lovasrendőr után. 65. kép. Egy vonat erősen füstölgő mozdonnyal lassan halad el a Ferdinánd híd alatt. A lencse alulról nézi a híd korlátján áthajoló arcokat. Fentről kiáltások a mozdonyvezető felé: Állj le, kiskomám! ... ne menj be az állomásra! ... Hé szaktárs, nincs magában szolidaritás? Egy ember öklével fenyeget lefelé, majd a tömegen átfurakodva, a túloldali korláthoz szalad, leköp. A sűrű füst felkúszik a hídra, gomolyog. A gomolygásból kiválik Józsi, egy csapat vidám fiú, lány, egy munkáskórus tagjai élén. Egy rendőr mellett haladnak el. Józsi felemeli mutatóujját. JÓZSI. Énekeljetek, gyerekek, azt a hatóságok szeretik. Rágyújt egy tréfás, gúnyolódó, ugrató nótára, illegeti magát a rendőr előtt, a kórus vidáman énekli a refrént. Lent a Podmaniczky utcán, hosszú sorban egymás mögött vesztegelnek a megrekedt 46-os villamosok, de mögöttük a járdán már vonulnak a tüntetők. Lentről a Ferdinánd hídra felszaladt egy bekötött fejű sebesült, a menetiránnyal szemben, hazafelé igyekszik. Az éneklő kórus elé érve, a következő igen gyors párbeszéd hallatszik a siető sebesült és az útját álló tüntetük között. SEBESÜLT. Engedjenek az utamra! ... Hogy-hogy nem hiszi? ... Nem hiszi, hogy a rendőrség fegyvert használ? ... kiabálva a fejére mutat. Hát vak maga? HANGOK. Mi történt? ... Mit mond? Sebesült igyekszik keresztültörni az őt körülfogó mind sűrűbb gyűrűn: Hagyjanak hazamenni! Utat! MUNKÁS. Mondja már, hogy mi történt? SEBESÜLT ordítva. Az történt, hogy lenyiszálták a jobb fülemet. Rendőr közeledik a csoportosuláshoz kiabálva. Menjenek fel a járdára! ... Oszolni! ... Oszolni! ... a sebesülthöz. Magának meg mi baja? SEBESÜLT. Az, hogy lenyiszálták a jobb fülemet. RENDŐR. Hallja, ne izgasson, mert őrizetbe veszem. EGY MUNKÁS a hátsó sorokban kiáltva. Zsaru, megnyiszálunk! 66. kép. Egy épülő ház állványzata a Podmaniczky utca egyik mellékutcájában (Szinyei Merse utca). A sarkon most fordul be a tömeg, előtte az utca - végig az Andrássy úton - teljesen néptelen. Az épülő házon dolgoznak. A menet, köztük Vendel az első sorokban, megáll a ház előtt. Vendel, tenyeréből tölcsért formálva, felkiált az állványon dolgozókhoz: Elvtársak, leállni! ... Ma nem dolgozunk. Az állványos dolgozók letekintenek a tömegre. Kiválik közülük: