Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1953
Brányik utolsó szavai alatt Neisel felkelt helyéről, s az elnöki emelvény elé ment, itt szembefordult a hallgatósággal. NEISEL nagyon higgadtan, csendesen beszél, néha kicsit akadozik. Az elvtársak vagy 30 éve ismernek engem. Felemeli hüvelykujját. Egy: tudják rólam ... hogy nem vagyok kommunista. Felemeli mutatóujját. Kettő: de ha jól megforgatom mindazt, amit tapasztaltam, s amit tudok ... akkor is egyetértek az előbb szóló fiatal elvtárssal ... a nevét nem tudom ... aki azt javasolta ... azt javasolta ... hogy a rendőri tilalom ellenére is, igenis menjünk ki az utcára. Viharos taps. Lencse Brányikra fordul. BRÁNYIK kiáltva. Peyer már rég tudott a tilalomról, miért csak most közölte? Lencse újra Neiselre fordul. NEISEL. Amondó vagyok, hogy ennek a tilalomnak nagyobb a füstje, mint a lángja ... De azt mondom, elvtársak: még ha a rendőrség komolyan veszi is, amit ígér, még ha fegyvert használna is ellenünk ... a magyar munkásság szeptember elsején akkor is kimegy az utcára. Olyan elkeseredés még sohasem volt az emberek között, mint ma, nemcsak a munkanélküliek, hanem a dolgozók szívében is. HANGOK. Úgy van! ... Úgy van! NEISEL. Ez a tüntetés ... új reményt kell keltsen a munkásságban, legyen ez az új korszak kezdete, elvtársak! Hatalmas taps. A lencse Brányikra fordul. BRÁNYIK süvítve. Az utca mindenkié, elvtársak! A munkásságot az utcáról nem lehet eltiltani! 48. kép. A Magdolna utca, a Vasas Székház előtt. Alkonyodik, de a lámpák még égnek. Bálint egy fali hirdetmény előtt áll, olvassa A FŐKAPITÁNY BETILTÓ VÉGZÉSÉT. Neisel többedmagával kilép a Vasas kapuján. Az ülés néhány ismerős alakját is látjuk, köztük a Dadogót, Bittnert. Bálint keresztapját megpillantva, azonnal hozzászalad, felnőttesen kezet nyújt neki. NEISEL csodálkozva. Hát téged mi szél hozott ide? BÁLINT. Keresztanyám mondta, hogy itt találom. Egy nagyon fontos dologról van szó, keresztapám. Neisel megsimogatja a fejét, a társaságtól búcsúzik: Barátság! Kettesben elindulnak. Bálint felnéz keresztapjára, majd lesüti szemét. Újra felnéz. Még csak néhány lépést tettek, Bálint máris megáll egy vörös tintával falra festett felírás előtt: ÉLJEN A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PÁRTJA, ÉLJEN A PROLETÁRDIKTATÚRA! Neisel egy lépést hátrál, fejét is hátrahajtja, mint a távollátók, úgy olvassa. Hallgatva mennek tovább.