Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1953
Bálint megáll, visszafordul. ASSZONY. Vegye meg hozzá a huzatot is, fiatalúr, egy pengőért, tiszta új. Azért hoztam huzattal, hogy hátha valaki kórházba akar feküdni. Bálint nemet int a fejével, továbbmegy. Egy nagyon rongyos öregember, kabátja alatt nincs inge, egy nadrágot kínál, némán Bálint elé tartja. Ez egy pillanatra megáll, nézi az embert, majd szótlanul továbbmegy. 36. kép. A Váci út, a Tizenhárom ház előtt. Feltűnik Bálint, rengeteg csomaggal, a nagy csokor szalmavirággal, sietve befordul a kapun. Felszalad a lépcsőn, végigfut a folyosón, bezörget Neiselék madárkalitkás ajtaján. Juliska nyit ajtót. JULISKA összecsapja kezét, álmélkodva. Jaj, Bálint, kifutó lettél? BÁLINT nevet. JULISKA. Hogy bírsz meg ennyi csomagot? Jaj, te Toldi Miklós! Bálint szótlanul, kissé ügyetlenül meghajol, átadja a virágot. JULISKA pironkodva elveszi, szemérmesen lesüti szemét. Az enyém? Az udvarról kíntorna hallatszik fel. A lencse felülről ráfordul az udvarra, melynek közepén a kintornás egy szerelmes slágert forgat, társa énekel. Az udvar, a folyosók egy pillanat alatt megtelnek gyerekekkel, asszonyokkal. A lencse újra visszafordul a két gyerekre. JULISKA a csokrot szagolgatva. Nincs szaga! Miért nem jössz be? BÁLINT. Most nem érek rá. Holnap. JULISKA. Jó. BÁLINT Hát akkor most megyek. Megfordul, eliramodik. 37. kép. Földszintes, háromudvaros nagy prolibérház, Újpest határában, a Duna mentén. Itt lakik Józsi bácsi a harmadik udvarban, egyszoba-konyhás lakásban. Az udvar bejárata magasabban fekszik, a lakásba lépcsőn kell lemenni. Bálint a csomagjaival, a Bálint-nótát fütyülve, átmegy a három udvaron, megáll a felső lépcsőfokon, erősebben tovább fütyül. Lent az ajtó kicsapódik, hangos kiáltás hallatszik: - Bálint! A két kislány kivágtat, de a csomagok láttán megtorpannak a lépcső aljában, egymásra néznek. RÓZSI. Ezt idehoztad? ICU. Ezt kinek hoztad? KÖPÉNÉ kiszalad az ajtón, ugyancsak megrökönyödve megáll. Hát ez meg mi? 38. kép. Bent a szobában, az asztalon szép rendben egymás mellé rakva, egy ing, egy alsónadrág, egy zsebkendő, egy kötény, egy ceignadrág, egy tálca négy krémessel. Bálint épp az utolsó csomagot bontogatja, leteszi az asztalra. Boldogan, izgatottan: S itt van húsz pengő! Leteszi az asztalra, felemeli a kötényt. Tessék felpróbálni ezt a szép kékfestő kötényt, mama, háromnyolcvan volt.