Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1950

Emlékezés Először: Csillag 1950. ápr., 29.sz. 3-5. - Szabad Nép 1950. ápr.2. 78.sz. 10. Néhány stilisztikai fordulattól eltekintve azonos az előző közléssel. -In Felszabadítónk Sztálin. Bp., 1953. 88-92. - Az első közlés javítás nélküli gépiratmásolata a PIM Déry hagyatékának 63., Beszédek, cikkek, műfordítások kézirattári egységéhen. Az 1953-ban publikált szöveget közöljük - az első folyóiratközlésen végrehajtott változtatások és a húzások feltüntetésével, s fettél feltüntetve az utólag beírtakat. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a Rajk-pert követően féléves szünet következett Déry közírói munkásságában. Egyrészt azért, mert az elszenvedett kudarc után a párt központi lapja jóidéig nem tartott igényt szolgálataira, másrészt pedig azért, mert neki magának is elszállt kezdeményező kedve: bizalma megrendült abban a redszerben, amelytől szép eszméinek megvalósítását várta. Mit tehetett? Visszavonult magánvilágába, a Felelet történései közé, amelyek közül annak idején a Rajk-per kiragadta. A fogalmazást 1949 őszén-1950 tavaszán ugyanolyan, ha nem nagyobb, szenvedéllyel folytatta tovább. Megkockáztatjuk: talán kicsit önvédelemből is, kerülve a napi politika egyre erőszakosabb és ízléstelen fordulatait. S munkájának eredményei is lassan jelentkeztek: a Csillag és a Forum szinte minden hónapban ízelítőt adott a Felelet egy-egy újabb fejezetéből, így 1950 márciusában, amikor már látszott az első kötet vége, nem lehetett nemet mondani. Közeledett a felszabadulás ötödik évfordulója: a szocialistalkommunista írónak ismét színt kellett vallani. Az előző évben is megtette ezt, a szeptemberi „engedetlenség" után pedig a Szabad Nép különösen ragaszkodott a megszólaláshoz. Már csak azért is, mert a kerek évforduló alkalmából a baloldali irodalom más képviselőit is hasonló színvallásra kérte; s azok sorra eleget tettek a felkérésnek. Karinthy Ferenc: Budapest megmentői (márc.29.), Illyés Gyula: Öt év távlatából (márc.30.), Veres Péter: Az álmok valósága (márc.31.) címmel írták meg emlékezéseiket. Ilyen előzmények után - félig-meddig regényének sorsára/megjelenésére is tekintve - Dérynék meg kellett tennie a kívánt lépést, ráadásul stiláris engedményekkel megtetézve. Nem kell hozzá kifinomult hallás: az új szövegben lépten-nyomon érzékelhetők a kifejezőerőt sorvasztó pártzsargon fordulatai. !S<,