Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1949

főszerkesztőhelyettesét, hogy név nélkül írjon ellencikket Vértes vádaskodásai ellen. Rényi ezt meg is tette (Igazságért - igazsággal. = Magyar Nemzet 1968. nov.3.), felfedve Vértes mítoszteremtő machinációit - saját szerkesztői szerepét illetően. Kimutatva például, hogy a magát a perbefogottak védelmezőjeként feltüntető Vértes - Déry „mocskolódó" cikke helyett egy valóban kritikán aluli állásfoglalással reagált Rajkék kivégzésére. Déry ellentmondásos magatartásának és emlékezetkihagyásának magyarázatára azonban - ekkor - Rényi sem vállalkozott. Megtette ezt viszont huszonhat év múltán, amikor Déry Tibor pokoljárása címmel (Respublika 1994. dec.23-29. 32.sz. 29-37.) feltárta az ügy - elsősorban az 1968-as eseményekre vonatkozó - részletes hátterét. Filológiai utóirat: 1969. január 3-i levelében (PIM kézirattára, a hagyaték 52., Mások levelei másoknak egységében; másolat) Vértes György értesíti Timár Isrx'ánt, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatóját, hogy Déry kéziratát nem hajlandó visszaszolgáltatni írójának; ehelyett átadta azt a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának. - További kiegészítés: az ítélet nincs című könyvében (1969) Déry beismerte tévedését, s felhívta az olvasó figyelmét, hogy az előkerült kézirattal bárki megismerkedhet új lelőhelyén. - Tanulságos a bejelentés rövid lezárása is: „ »nyilt engedetlensegrol« s a vele járó »közvetlen veszélyről^ ezek szerint nem beszélhetünk, legföljebb - a cikk ismeretében - a feladat megkerüléséről. Restelljem-e tehát, hogy megírtam? Nem mentem föl magamat, tudatlanságommal sem védekezem. S hogy húsz év alatt elfeledkeztem megírásáról? Az idő sem mentség." Négy írónk elmondja: miért jegyzett tervkölcsönt? Először: Világosság 1949. okt.5. 131.sz. 4. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az 1950. január elsején kezdődől. ötéves terv anyagi támogatására az állam 1949. szeptember 29-én ún. tervkölcsönt bocsátott ki - a korábbi kötvényekhez hasonló formában. Az ezért befizetett összegeket az ötéves ten' befejezését követő években - hosszan elhúzódó sorsolások keretében - az állam fokozatosan