Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

véleményem tehát bebizonyíthatóan jóval régibb keletű, mint a Jókedv és buzgalom című kötetemről írt háromhetes rosszalló kritikája,

4 bár természetesen nem tagadom, hogy szatírám megírásához ez utóbbi, de még inkább könyvének előszava késztetett; író vagyok s az írót többnyire a konkrét személyes élmény súrlódása bírja rá az írásra. A személyes élménynek természetesen csak az ad jogosultságot, ha az egyénin túlmenő általános érvényű: nos, ebben az esetben az egész írótársadalom szinte kivétel nélküli, félreérthetetlenül egyöntetű véleményét képviseltem novellámban. Két év óta szinte nem találkoztam íróval - de még olvasóval is kevéssel -, akinek ne a lehető legelutasítóbb véleménye lett volna Keszi Imre elvtárs erkölcsi személyéről, múltjáról és jelenéről. E tekintetben kommunista író elvtársaim talán még élesebben foglaltak állást, mint a többiek. A magyar írótársadalom még soha semmiben nem volt oly egységes, mint Keszi Imre elvtárs megítélésében. Amikor a Könyvhivatal

5 megszervezésekor Keszi elvtárs azt híresztelte, hogy őt nevezték ki a hivatal „vezetőjének", olyan pánik tört ki az írók között, hogy szükségesnek láttam - amint erre bizonyára emlékezni fogsz erről Téged is tájékoztatni. Elsősorban azonban ugyanúgy Mint régebbi fellépésemet, mostani állásfoglalásomat is elsősorban az a mélységes meggyőződés fogalmazta meg, hogy Keszi Imre elvtárs személye nem alkalmas arra a helyre, amelyet betölt. A Szabad Nép pártunk hivatalos lapja Szabad Népnek egy országra kiterjedő akusztikája van, minden sorát kielemezik, minden szava magatartást nevel. írók, tehát többé-kevésbé az irodalom sorsa s egyidejűleg az olvasók nevelésének országos súlyú kérdése függ állásfoglalásától. Ilyen poszton csak egy integer erkölcsű ember állhatja meg a helyét. Keszi Imre elvtárs nem az. Keszi Imre elvtárs, véleményem szerint, opportunista és karrierista, s visszaél kritikusi hatalmával saját egyéni indulatai és érdekei szolgálatában, a Párt erdőkében, amellyel a magam ós minden tisztességes párttagnak az érdoko egybeesik, mogongedhotctlonnok tartom, hogy Keszi Imro elvtárs képviselje Úgy gondolom, hogy Keszi elvtárs nem képviselheti méltón a Párt irodalmi végre hajtó hatalmát akaratának végrehajtását, s kötelességemnek tartom, hogy erre a véleményemre most az eddiginél is nyomatékosabban felhívjam a Te, illetve a Párt figyelmét. * Alábbiakban konkrét adatok segítségével igyekszem megrajzolni Keszi Imre elvtárs arcképét olyannak, amilyennek én látom. Tételeim között több olyan adat is szerepel, amelyek egymagukban lényegteleneknek látszanak, de egymást kiegészítve, a lényegesekkel együtt megrajzolják az egész arcot. Ha a Párt úgy látná, hogy ezek az adatok nem elégségesek, úgy a további dokumentációt nyilván a vizsgálat láthatja el, amelynek amelyet én egymagamban természetesen s nom foly 1 Keszi fanyalogva ismétli a pártkörökben már általánossá vált kifogást Déry „különös" jellemei, helyzetei iránt, majd a kötet előszavából kiragadt kijelentést: ,,az író nem feledheti cl, hogy hazánk csak egy része a világnak" - ostoba dcnunciálással zárja: „Vajon nem követi-c cl (ti. ezzel a szemlélettel - B. R) Déry Tibor az ellenség: az imperialista valóság és ideológia túlbecsülésének árnyalatnyi, de éppen az író kényes művészetében nem veszélytelen hibáját?" (Szabad Nép 1948. december 16. 290.sz. 6.) 1 Országos Könyvhivatal - a Népművelési Minisztérium mellett működő intézmény, amely a könyvkiadás központosítását és állami ellenőrzését készítette elő.