Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

Ezt szeretném szolgálni ezután is szerény erőmmel, tudásommal, tehetségemmel. A magyar valóság nagyot változott három év óta, történelmünk legragyogóbb fordulata óta, de az író sem ösztöneiben, sem tudásában nem felejtheti el, hogy hazánk csak egy része a világnak, amely régi nagy kérdéseivel tovább ostromolja eszméletét. Ma is kettős a dolga: meg kell vizsgálnia az új valóságot, s meg kell változtatnia a régit. Bármilyen optimista tehát az író - s minden művészet eredendően az -, örök gondok szúnyogfelhőjében jár, s fájdalmairól éppúgy számot kell adnia, mint örömeiről. Úgy gondolom, politikailag sem lehet érdekünk, hogy megcsonkítsuk ezt a számadást. Olvasóimhoz két kérésem van: ne sajnálják könyvemtől az igazi olvasással járó fáradságot, s bocsássák meg nekem, ha hiába fárasztottam volna őket. Budapest, 1948. július. A műítész karácsonya Először: Napló (Veszprém) 1971. jan.30. 25.sz. 10-11., és Népszava 1971. dec.25. 304.sz. 20. - A hagyatékban sem fogalmazványa, sem gépirata nem található. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: már a közlés időpontja is figyelmeztethet, hogy korábban keletkezett írásról van szó, hiszen 1970171-ben Déry már nem írt elbeszéléseket; egyébként is ezek az évek azok, amikor irodalompolitikai helyzete megszilárdult, s régebbi, nemegyszer kényes műveit is „piacra" dobta, köztük avantgárd verseit és a harmincas években keletkezett novelláit. (L. az életmű-sorozat Felhőállatok, illetve a Déry Archívum Kék üvegfigurák és Knockout úr útijegyzetei című köteteit.) A műítész karácsonya azonban kilóg a sorból, tartalmát tekintve ugyanis egyértelmű, hogy későbbi - 1945 után keletkezett. Kezdetben hajlottunk arra, hogy az 1953-at követő fordulat utánra helyezzük keletkezését: ekkor fordítottak sokan köpenyeget - az elbeszélés főhőséhez hasonlóan, s ekkor támadt fel Déry szatíraírói kedve is, amint azt A talpsimogató példája is mutatja. A Déry Tibor és társai perének vizsgálati anyagában azonban utóbb olyan lefoglalt gépiratokra - egy Horváth Mártonhoz írt levél két változatára - bukkantunk, amelyek egyértelművé tették, hogy A műítész karácsonya korábbi eredetű; egészen pontosan: 1948. december 20-a körül keletkezett, s megírásába Keszi Imrének a Jókedv és buzgalom-