Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

szót ismételném el, amelyet két évvel ezelőtt a debreceni íróösszejövetelen mondtam el, az írókhoz címezve, de az egész országhoz intézve. Változatlanul, szóról szóra ismétlem el, mert azok az okok, amelyek akkor a beszéd elmondására késztettek, ma is változatlanul fennállnak, a lengyelországi kongresszus tapasztalatai szerint is. Paul Eluard üdvözlése Kiadatlan. - l-l f. terjedelmű francia nyelvű gépiratmásolata cím helyett a szerző kézírásával: „Eluard (Fészek, 948. IX. 11.)" és annak magyar fordítása: Déry és társai perének vizsgálati anyagában: MOL XX - 5-h 56.d. 9.köt. 116-117.- Magyarul itt először a nyomozó hatóságok fordításának átdolgozott, megszerkesztett változatában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: Pau! Éluard (1895-1952) költő, egyik vezetője a francia ellenállási mozgalomnak; Déry feltehetően már az 1948. augusztus 25—28. között megrendezett wroclawi békekongresszuson megismerkedett vele. - Eluard ez év november 6-án érkezett - a közoktatásügyi minisztérium meghívására - Budapestre, ahol kétszer is a nyilvánosság elé lépett. Déry üdvözlő beszéde november 10-én hangzott el a Fészek klubban, az írószövetség fogadásán, ahol Éluard rövid előtadást tartott és költeményeiből szavalt. (L. Az „én" költészete és a „mi" költészete. = Szabad Nép 1948. nov.ll. 260.sz. 7.) Látogatása során Éluard másodszor, november 12-én találkozott tisztelőivel; a Zeneakadémián, ahol estjét Lukács György vezette be. [Kedves Éluard] elvtárs, Nagy tisztesség és öröm számomra, hogy üdvözölhetem pártom, a Magyar Dolgozók Pártja nevében. A költőknek és a kommunistáknak az a közös vonása, hogy nem szeretik a szóvirágokat. Higgyen, kérem, tehát őszinteségemben, amikor azt állítom, hogy országunkban sok emberrel találkozhat - talán többel is, mint gondolná -, akik olyan tisztelettel és érdeklődéssel várják szavát, mint amilyen szeretettel fogadták müveit. Az a kép, amelyet Önről alkottunk - annak a költőnek a képe, aki alkotásaiban és életében az igazságot keresi -, mindig drága volt számunkra, még történelmünk legfájdalmasabb és legmegalázóbb időszakában is. S mintha még fokozni kívánná érdeklődésünket - a francia becsület és bátorság