Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

lóban a lényeget intézte el: a földreformot, az államosításokat, a nép politikai és gazdasági hatalmát igyekezett megvalósítani és biztosítani. A nép politikai és gazdasági téren a felszabadulás óta gyorsan előretört, de ugyanakkor az ideológia területén ez az átalakulás sokkal lassabban következett be. A békés eszközökkel lezajló politikai és gazdasági átalakulásra összpontosítottuk az erőket. így azután lehetővé vált, hogy szellemi téren, az irodalomban és a művészetben tovább élhetett a polgári életforma még akkor is, amikor a polgárság már nem uralkodott. Ez volt a helyzet egészen a legutóbbi időkig ... A legkülönbözőbb irodalmi irányzatok egymásmellettiségét tapasztalhattuk a felszabadulás utáni esztendőkben. Megmaradt a letűnt korszak „hivatalos irodalma". Megmaradt az a „baloldali polgári irodalom", amelyet a fasizálódó Magyarország ugyan rossz szemmel nézett, de amelyet ezért még semmi okunk sincs jó szemmel nézni. Az, hogy a fasiszták nem szerették ezt a polgári irodalmat, semmiképp sem jelentheti, hogy mi szeressük. Harmadiknak jelentkezett a munkás- és parasztirodalom. Jelentkezése azonban nem volt egészen zavartalan, és ez az irodalom még ma sincs egyenesben ... A népi irodalom és a munkásirodalom a letűnt korszakban ugyanis - amennyire az ügyész megengedte - ellenzéki beállítottságú volt. Ez az ellenzéki beállítottsága meghatározta a stílusát is. Képviselői a felszabadulás után többnyire azt hitték, hogy akik a múltban kénytelenek voltak mindent éles bírálatban részesíteni, ma mindent csak dicsérhetnek. Önként lemondtak a kritikáról és ezzel önként lemondtak az írók élenjáró szerepéről. „A kritika sohase legyen anarchikus kritika" -Az írók egy része - vetem közbe - úgy érezte, hogy a fiatal demokráciát még nem szabad bírálatban részesíteni, és meg kell várni a demokrácia fejlődésének egy későbbi állomását. Most már alighanem elérkeztünk ehhez az állomáshoz. Mi a véleményed az írók egy részének erről a nézetéről? - A népi demokrácia Magyarországa igenis kritikát és útmutatást vár az íróktól. De a kritikai jog csak azokat illeti meg, akik egyébként pozitív módon tudják értékelni a demokrácia nagyszerű eredményeit. Nagyon helytelenül tették az írók, hogy nem gyakoroltak kiáltó kritikát például az elmúlt évek spekulációs lovagjairól! Miért nem kritizálták az írók az infláció korát? ... Szükség van az újjáépítéshez is kemény kritikára, de ez a kritika ne legyen azonos a régi vágású, gyakran a jót is, rosszat is egyaránt szeszélyesen „levágó" polgári kritikával. Nem kell mindent marósavba mártani, mert a marósav megtámadja a szenny helyett az aranyat is ... Az írók ne hozsannázzanak az esetleges rossznak és ne propagáljanak olyat, ami nem érték. De ugyanakkor vigyázzanak, hogy ne tegyenek kárt a demokrácia fiatal vívmányaiban. A kritika sohase legyen anarchikus kritika. Ha azt kérdezed tőlem, hogy mit értünk a demokráciával kapcsolatban igenlő állásfoglaláson, akkor teljes határozottsággal azt felelem, hogy nem ismerünk semmiféle irodalmi diktatúrát, és nem kívánjuk az írótól, a költőtől és a művésztől, hogy vigyázzban álljon és tisztelegjen, ha kiejti azt a szót, hogy demokrácia. Ha valaki igazán látja a demokrácia egyes fonákságait és hiányosságait, akkor mi látjuk azokat. Politikánk jelentős része évek óta nem egyéb, mint küzdelem ezek ellen a hiányosságok és fonákságok ellen. Miért éppen az iroda-