Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Vádirat
1957 a „közvélemény” nevében azt a közlést tette, hogy a közvélemény az ilyen megnyilvánulásokért az egész kormányzatot teszi felelőssé”. A kormányzat álláspontját „demagógiának” nevezte. Az egyes írók ellenforradalmi magatartását illetően kijelentette, hogy „Mi, írók büszkék vagyunk és büszkék is maradunk arra, hogy október 23. eszmei előkészítésében jelentős részünk volt... Aggodalommal tölt el bennünket, hogy kormányzati szervek különféle megnyilvánulásaiban ... megállapítható a közelmúlt eseményeinek szüntelen át- meg átértékelése ...” A kormányzat által kiadott, az ellenforradalom kétségtelen tényeit tükröző Fehér Könyv lejáratása céljából azt állította, hogy „nem a történelmi igazság megállapítását, hanem ellenkezőleg, annak eltorzítását szolgálja”. Burkoltan állást foglalt a gazdasági helyzetünk aláásására alkalmas sztrájk mellett. A kormány elleni uszítás keretében kijelentette, hogy „A legnagyobb rokonszenvvel szeretnénk mielőbb támogatni olyan törekvéseket, melyeknek célja az, hogy a nemzet főerőire támaszkodó, széles nemzeti alapon nyugvó, függetlenségért, nemzeti szabadságért és szuverenitásért küzdő ... kormány jöjjön létre. „Felszólította a Központi Munkástanácsot arra, hogy „Mivel az írószövetségnek ez idő szerint semmiféle publikálási lehetősége nincs, kérjük Önöket, hogy a rendelkezésükre álló sajtóban közöljék ezt a levelünket és a benne foglalt gondolatokat minél szélesebb körben propagálják.” A nyomozás megállapította, hogy a Háy Gyula által részben Déry Tibor segítségével megfogalmazott levelet a Nagy-budapesti Központi Munkástanács ellenforradalmi célkitűzéseinek megfelelően használta fel december 5-én közzétett tájékoztatójában és a „Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa” nevű ellenforradalmi szervezet többszörözött körlevelében. (Háy kézírásával javított eredeti okirat, a hivatkozott sajtóközlemények, Karsai Sándor, Báli Sándor, Rácz Sándor vallomása.) Zelk Zoltán kispolgári származású író 1922-től részt vett a munkásmozgalomban, 1926- ban tagja lett a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1928-tól a Szociáldemokrata Párt tagja volt, majd 1945-től az MKP-MDP tagja a párt feloszlatásáig. A felszabadulás óta folytat költői tevékenységet. 1955-ben Haraszti Sándor révén személyes kapcsolatba került Nagy Imrével, aki ellenséges politikai nézeteinek hatása alá vonta. 1955 végén részt vett az ún. írói memorandum közzétételében azáltal, hogy Déry Tiborral történt megbeszélés alapján felolvasta az írószövetségben. E tevékenysége miatt pártbüntetésben részesült. 1956 júniusában az Újságíró Klubban jelent volt akkor, amikor Déry Tibor felszólalásának tervezetét ismertette a Nagy Imre köré tömörült ellenséges csoportosulás egyes vezető tagjaival. Zelk megismerve a felszólalás anyagát, egyetértését és helyeslését fejezte ki. Az október 23-án kirobbant fegyveres ellenforradalmi támadás napjának délelőttjén részt vett abban az írószövetségi küldöttségben, amely követelte a tüntetés engedélyezését. A tüntetésen való személyes részvétele során a Bem téren egyetemi hallgatók felhívására egy gépkocsi tetejéről beszédet mondott, amelynek során azt a valótlan állítást tette, hogy a Szabad Népben az írószövetség nevében közzétett közlemény, mely szerint az írószövetség nem szervez tüntetést és abban nem vesz részt - nem az írószövetségtől származik. (Hámos György, Benjámin László, Palotai Boris és Máté György tanúvallomása.) Október 23-án éjjel részt vett egy írószövetségi küldöttségben, mely azzal a követeléssel lépett fel a felső vezetés felé, hogy ne lövessenek a felkelőkre. E fellépésük nyomán Zelk Zoltán október 30-án tétette közzé a Rádióban Kik ülnek a gépfegyvereknél című uszító írását. Útszéli hangon szidalmazta a kormány egyes tagjait, és a kormányt a Sándor utcában felvonuló egyetemi hallgatók „gyilkolásával” rágalmazta. A Nagy Imrét dicsőítő cikkében azt a valótlanságot állította, hogy Nagy Imre „valójában fogoly volt akkor”. (Rádiókivonat.) Október 24-én az Irodalmi Újságban való közzététel céljára Feltámadás című, „forradalmi” tettekre lázító felhívást készített, amelyet október 29-én tettek közzé a Rádióban. Az ellenforradalmárokat „mártírok”-ként feltüntető felhívásában többek között azt írja, hogy „Óh, magyar ifjúság, 169
