Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. május 14
1957 Szerelem című novellámról is, mely az Irodalmi Újságban jelent meg. KÉRDÉS. Előző kihallgatásán vallomást tett arról, hogy az egyik baráti összejövetelen összeszólalkozott Nagy Imrével. - Beszéljen erről részletesen! FELELET. Nem tudok pontosan visszaemlékezni, hogy miben volt a kettőnk közötti véleménykülönbség, az tény, hogy levelet írtam Nagy Imrének, és mint korábban vallottam, utána, 1956. július 29-én délelőtt meglátogatott, és tisztázódott közöttünk a véleménykülönbség. KÉRDÉS. Felmutatok Önnek az anyagához csatolt levelet, mely „Kedves Barátom” megszólítású és „Hű barátod” befejezésű. Olvassa el és tegyen vallomást róla, kinek írta? FELELET. Az előttem felmutatott levél azonos az általam 1956. júliusban Nagy Imre barátomnak írt levéllel, melyet a fenti indok miatt írtam.* KÉRDÉS. Levelében ilyen gondolatok vannak rögzítve: „... Amikor arról vitatkoztunk, hogy én miért nem tartom alkalmasnak a mai vezetőséget a XX. kongresszus véghezvitelére s hogy lehet-e velük együtt munkaprogramot vállalni? ...” stb. Emlékszik-e a vitatkozásra, ki mit mondott és milyen munkaprogramra gondolt? FELELET. Nem emlékszem vissza, hogy név szerint ki milyen véleményt nyilvánított. Ami a munkaprogram kifejezést illeti, arról beszélgettünk, tudna-e Nagy Imre az akkori vezetőséggel együtt közös platformot találni, olyat, amely biztosítaná a XX. kongresszus határozatainak őszinte végrehajtását. KÉRDÉS. Tegyen részletes vallomást az 1955-ös Memorandum megszületésének körülményeiről! FELELET. Az írók elégedetlensége az Andics-féle irodalompolitika ellen hosszú hónapokra nyúlik vissza. Párttaggyűlésen egyik kifakadás a másikat érte. Amikor elkobozták végül az Irodalmi Újság egyik számát, és szerkesztőjét leváltották, már nem tudom hányadik szerkesztőt rövid idő alatt, akkor az elnökség kommunista frakciója össze akart ülni, megbeszélni a helyzetet. A párttitkár, Tamási Lajos és a szövetség főtitkára, Erdei Sándor hiába járt be a Pártközpontba, Andics nem adott engedélyt a frakció összehívására. Kb. egy hónap után elhatároztuk, hogy leköszönünk elnökségi tisztünkről. A lemondást Andicsék előbb nem fogadták el, majd Rákosi meghívta az írókat megbeszélésre, azzal a kikötéssel, hogy vonják vissza lemondásukat. Mi ezt nem tettük, így a megbeszélésre nem került sor. Majd Andics bejelentette, hogy a lemondást elfogadja, és nem tekint bennünket az elnökség tagjainak. Ilyen előzmények után született meg - nem tudom hol, ki részéről - az a gondolat, hogy panasszal fordulunk a KV-hez, mely memorandum formájában íródott meg. A szöveget én az írószövetségben ismertem meg, helyeseltem és aláírtam. A Memorandum tartalmazta a művészek sérelmét is. KÉRDÉS. Válasza ellentétben van Losonczy Géza 1957. május 10-én tett vallomásával, aki a Memorandum megszületésének körülményeiről az alábbiakat vallja: „... A terv előkészítését és az emlékirat megszerkesztését Haraszti Sándor, Déry Tibor, Benjámin László és én, valamint más személyek végezték ...” Ön pedig azt ** ** L. kötetünkben az 1957. május 12-június 20. jegyzőkönyvek bevezetőjét. 76
