Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - Megjegyzések Az óriás német forgatókönyve elé (1976)
ctx. ériái víziós társaság koprodukciójában? Ezzel kapcsolatban nem találunk megállapodást a hagyaték szerződései között. Mint ahogy arról sincs tudomásunk: felvetődött-e egyáltalán megvalósításának gondolata. Maga a forgatókönyv lényegében egyezik a magyar nyelvűvel. Legfeljebb az első két képben találhatunk néhány kisebb bővítést, amely Budapest háború utáni állapotait igyekszik jobban érzékeltetni a külföldi néző előtt. Ez olyan kevés, hogy eltekintettünk szövegszerű idézésétől. — Annál érdekesebb viszont a német tájékoztatásra írt bevezető. Részben a fordításban felmerülő kifejezések magyarázata, legfőképpen azonban az Óriás személyére vonatkozó kiegészítés miatt, amely egyben kulcsa is lehet a mű értelmezésének. E forgatókönyv írója tudatában van annak, hogy egy film sikere elsősorban a rendezőn és a színészeken múlik, a szerző csupán a szerény vázat szállítja. Hogy én mégis néhány színi utasítást adok, az annak tudható be, hogy úgy hiszem, vagy remélem, rendelkezem bizonyos képi fantáziával, amely - mondjuk - mint afféle segédrendezői fantázia talán hasznos lehet. Ami magát a forgatókönyvet illeti, elsősorban stilisztikai segítséget szeretnék kérni. Az én németségem nem egészen helyes, s azonkívül nem követtem végig a legújabb nyelvfejlődést. Elsősorban talán azt javasolnám, hogy a párbeszédeket (az Óriás beszédének kivételével) bizonyos nagyvárosi fordulatokkal ízesítsék, de csak módjával, nem túl durván, mert én nem naturalista stílusban írok. Például kérem, segítsenek a becéző szóként kigondolt „Fafej” (az eredetiben „Fakutya” - B.F) helyettesítésében, ami egyáltalán nem tetszik nekem, azután - úgyszintén Juli szókincséből - a gyakran vis- sza-visszatérő „Jesszusom”-at (a németben „Jessus”, a magyarban „az anyja kiskésit”, 1. 6. kép - B.F) helyettesíteni más, személyes hangzású fölkiáltással, amelyben több vidámság és fantázia van. Azt sem tudom, hogy vajon az „Engem nem visznek erdőbe” kifejezés még használatos-e. (Németül „mich bringen Sie nicht in den Wald” - a 3. kép végén; a magyar eredetiből hiányzik Julinak ez a megjegyzése - B.E) Hálás volnék, ha változtatási javaslataikat, akár stilisztikaiak, akár a kompozícióra vonatkoznak, közölnék velem. (Eddig Csala Károly fordítása - B.E) Megjegyzések az Óriás alakjához Naív, de nem ostoba, vagyis naivitása csak a logika által fegyelmezett civilizáción belül hat ostobaságnak s kiszolgáltatottságnak, holott látószöge szélesebb, mint amekkorát a köznapi logika be tud fogni. Ösztöneivel okos. Optimista és józan, mint amilyenek az állatok, és csak annyiban „szörnyeteg”, hogy optimizmusa, vagyis életszeretete - tapasztalatai terhe alatt - nem szenvedett kárt. Érzelmeinek törhetetlen erejét és radikalizmusát ennek a monstruózus életerőnek és szeretetnek köszönheti, különleges, mértéktelen emlékezőtehetsége is egyik eleme ennek a „szörnyeteg” életakaratnak, talán ironikus kiegészítőjeként úgynevezett ostobaságának. 554
