Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - A félfűlű (1975)
cA félfűlű A félfűlű Kiadatlan. - Golyóstollat írt fogalmazványa a P1M Déry-hagyatéká- nak 80., Vegyes irodalmi jegyzetek kézirattári egységében: A félfűlű pallium, Félfűlű TV film I. és Színház TV fdm Félfűlű II. címkéjű füzetek. - 51 f. terjedelmű gépiratmásolata uo. 60., Idegen nyelvű művek, forgatókönyvek egység: TV-játékok pallium. A gépirat szövegét közöljük. A hiányzó 46. fólió párbeszédét a fogalmazvány Színház TV film Félfűlű II. címkéjű füzet 47-48. oldaláról pótoltuk. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: még könyv alakban meg sem jelent (s nem sokkal a Kortárs folyóiratközlését követően), a Magyar Televízió Irodalmi és Drámai Főszerkesztősége szerződést kötött Déryvel A félfűlű című „rémregény" megfilmesítésére (l. PIM Déry-hagyaték 69., Szerződések, számlák kézirattári egységeit; a szerződés kelte. 1975. május 12.). Az igyekezet érthető, hiszen a közvéleményben még él Paul Getty amerikai olajmilliárdos unokája elrablásának a története, amelyben az olasz emberrablók a vonakodó nagyapát az ifjú egyik levágott fülével serkentették a váltságdíj kifizetésére. Az erről szóló film biztos sikernek ígérkezett itthon és külföldön egyaránt; ráadásul egy érdeklődő olasz koprodukciós partner is jelentkezett (l. Lendvai György dramaturg 1975. július 12-i, Déry Tiborhoz intézett levelét uo., ugyanabban a kézirattári egységben.). Déry gyorsított ütemben teljesítette a megbízást, s 1975 augusztus közepére már le is adta gépiratát. - Am a nagyívű tervek időközben csendben füstbe mentek - az olasz partner nemzeti érzékenysége és egyéb - általa politikainak mondott - meggondolások miatt. S külföldi háttér nélkül már a Magyar Televízió nem mert belevágni a költségesnek tetsző forgatásba. (L. uo. 20., és 69. kézirattári egységek.) - A félfűlű forgatókönyvét így a körülmények visszavonhatatlanul irodalomtörténeti „emlékké” fokozták le. Megszövegezése pedig ígéretes volt. Több, mint Déry korábbi hasonló írásaié. A kisregényben szereplő párbeszédek átvételén túl összeállítójuk több ponton látványossá és pergővé igyekezett tenni a prózában leírtakat, s megkísérelte mondatainak iróniáját és szürrealisztikus villódzását a film nyelvén is megjeleníteni. (A felső tízezer életét érzékeltető fordulataiban sokban emlékeztetve a harmincas évek közepén írt Florence című darab hangvételére, l. a Déry Archívum A Halál takarítónője a színpadon kötetét). Az 1-5. képekben, melyek a Fórum klubban forognak, szünet nélkül folyamatos nevetés hallatszik, férfi és női kacagások vegyesen: állandó hangkulissza, melyből 504
