Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. május 9
1957 szubjektív tényezői, tehát az egyes emberek cselekedetei és szavai - így az enyém is - eltörpülnek az objektív tényezők: elégtelen életszínvonal, megoldatlan mezőgazdasági kérdések, értelmiségi kérdések, s legfőképp a XX. Kongresszus határozatainak késlekedő végrehajtása miatt. Ezekhez képest pl. az én négy hónap előtti Petőfi-körbeli beszédem minimális jelentőségű. A 3. oldal első kérdéséhez (gépelt 2. oldal harmadik kérdés) (két csillaggal megjelölve - B.F): Helyénvalónak tartom megemlíteni, magatartásom általános megítélését illetően, hogy Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára cikkben foglalkozott az Irodalmi Újság november 2-i számával, melyben rádiónyilatkozatom megjelent. Togliatti az Irodalmi Újság majd minden cikkét élesen bírálja, kommunistáét, nem kommunistáét egyaránt, s csak az enyémmel tett kivételt, rám egy elismerő mondata is van. Azt mondja ti. (I. Népszabadság), hogy: felkelés, vérontást akartak-e a magyar írók? Szemlátomást nem! ... s ezután idézi az én nyilatkozatomnak néhány mondatát, melyekhez azt a megjegyzést teszi, hogy: „ez látni- valóan az igazi írástudó hangja!”* Kihallgatás befejeződött: I6.30-kor. 1957. május 9. KÉRDÉS. Tegyen vallomást arról, milyen szerepe volt Önnek az Értelmiségi Forradalmi Bizottság megalakításában."99 Kik alakították, milyen célból, mi volt a feladata? FELELET. Erre a kérdésre azt tudom válaszolni, hogy hallottam a bizottság megalakulásáról, nekem abban részem nem volt. Hogy kik alapították, nem tudom. Azt is csak később tudtam meg, hogy milyen célból. Én magam csak akkor kerültem érintkezésbe a bizottsággal, amikor az írószövetség Keresztury Dezsővel"92 együtt oda delegált, novemberben vagy decemberben. A bizottság célját és feladatát akkor ismertem meg, amikor egyszer - és utoljára - részt vettem az egyik ülésen. Ott sokszorosított programtervezetet olvastam el, amelyből emlékezetem szerint az derült ki, hogy a bizottság feladata és célja - nevéhez híven — hogy összefogja az ország értelmiségét, kidolgozzon egyes szakkérdéseket, és így legyen a kormány segítségére. Ami az én szerepemet illeti, egyetlen ülésen voltam jelen. Itt ismerkedtem meg a bizottság főtitkárával, Markos Györggyel"143, az elnöknek kiszemelt Paizs Dezső, az Akadémia tagja** kimentette magát, hogy csak késéssel érkezik, ezért Keresztury engem kért fel, hogy vállaljam az elnökséget. Erre én nem vállalkoztam, miért is úgy döntöttek, hogy Paizs professzor megérkeztéig Markos fog elnökölni. Az értekezletnek fő témája - úgy emlékszem - az volt, hogy bizottságokat kell alakítani, amelyek szakterületenként feldolgozzák a problémákat, és javaslataikkal se* Teljes szövege: Togliatti, Palmiro: "Irodalmi Újság. A magyarországi események dokumentuma. = Nemzetközi Szemle 1957. máj., 5.SZ. 28-40. ** Paizs Dezső (1886-1973) nyelvész. 48
