Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - A portugál királylány (1965)
<7 portugál királylány. DOBOS. Tessék besétálni! Idegen kiejtéses hangsúllyal beszél. A király kifújja az orrát. DOBOS. Tessék besétálni, hölgyeim és uraim! Itt láthatók a szép portugál királylány véres kalandjai, szorul szóra, ahogyan a tizenhatodik században megestek, történelmi adatok nyomán, eredeti szereposztásban. Az előadás máris megkezdődik. Ez az egyetlen színpad, amely igaz művészetet nyújt, mert eredeti okiratok alapján játsszuk a történelmi eseményt, s a hölgy, aki a portugál királylányt alakítja, még az eredetinél is szebb, amit az egykorú fényképek alapján bárki megállapíthat. A királyt Don Basilio, a világ leghíresebb színésze ingyen játssza, a művészet iránti önzetlen lelkesedésből. Ezzel szemben a hóhér nem színész, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem igazi hóhér, akit a londoni királyi udvartól szerződtettünk ötszázadik kivégzése után. Dobpergés. Amint látják, előadásunk történelmi hűségben a valóságon is túltesz, ami által igaz művészet jön létre. Dobpergés. Tessék besétálni, hölgyeim és uraim, kivételesen készpénzt is elfogadunk, ami manapság ugyancsak egyetlen alkalom a maga nemében. A szép portugál királylány számára egy-egy tojás is adományozható készpénz helyett. Dobos pokoli sebességgel ismét dobolni kezd. Majd újra szétlebben a függöny, s egy újabb cilinderes férfi lép ki az emelvényre. Hatalmas rézkürtjét szájához emelve hatalmasat fúj. A kürthangra a verebek felreppennek, egy öregasszony ijedten a fejéhez kap, valaki befogja mind a két fülét. Természetellenesnek ható hangokat hallani, például a verebek aránytalanul hangos csipogását, kenetlen kerekek csikorgását stb., majd újra a kürtöt. Néhány ember habozva megindul a pénztárosbódé felé. PÉTER lábujjhegyre áll, betűzi a pénztár fölött a felírást. Ötmillióba. A három gyerek egymásra néz. JANIKA. Nem is drága. Ereszd meg, Tyutyu, eleget dolgoztunk ma. A pénztár előtt izgatottan topog a nép. Egy legény bankjegyet számol a pénztárablakba, arca halálosan komoly. Mögötte három keményített szoknyás parasztlány áll, szégyellősen mosolyogva, földresütött szemmel. Vannak, akik tojással vagy egy kevés dohánnyal fizetnek, egy fejkendős öreg nénike egy fél kiló fehér kenyérrel váltja meg a maga s unokája számára a jegyet. FÉRFI rikoltóivá. Hol a királylány? Azt miért nem mutatják meg? DOBOS egyik verőjével hátrafelé mutat, a sátor felé. A hercegnő nem mutatkozik ingyen. Király az emelvényen harsogva nevet. Messziről, a kavargó por mögül szétmálló cigányzene hallatszik. A három gyerek szorosan egymásba kapaszkodva a pénztár elé járul. LÁNY. Tessék bennünket ingyen beengedni. SÁRGAHAJÚ, KÖVÉR ASSZONY a pénztár ablaka mögött. Nem. LÁNY lábujjhegyre áll, éneklő hangon. Tessék beengedni bennünket! Árvagyerekek vagyunk, bennünket mindenhova ingyen beengednek. 468
