Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1964 - Függelék (filmforgatókönyvek) Szerelem (1964-1967)

Sterel em

fog csúfolódni. No, hogy telt az éjszaka?

ÖREGASSZONY. Telt ... telt. De maga templomban is énekelni!

ORVOS. Persze, miért ne! Bach-korálokat.

ÖREGASSZONY. Jól van, én nem mondok semmit. Maga egy jó doktor, és Hajós professzor úr küldte, az nekem elég.

ORVOS előveszi fejhallgatóját. Egy perc alatt végzünk. Láz?

ÖREGASSZONY. Semmi.

ORVOS. Este sem?

ÖREGASSZONY. Én voltam fáradt, nem mértem. Mondja maga, mikor megyek el a maga koncertre?

ORVOS hallgatja az öregasszony tüdejét, szívét. Pompás! Hogy mikor jön a koncertre? Azt hiszem, júniusban fogok énekelni a Zeneakadémián.

ÖREGASSZONY nevet. Addig én nem várok. S közben a Hajós professzor úr is visszajön a Szovjetből.

ORVOS. Majd eljönnek mind a ketten. Az Öregasszony elkomorodik, legyint. ... No, mi baj?

ÖREGASSZONY. Ne csináljon vicc! Én már soha többé nem menni koncertre.

ORVOS nevet. Hajós professzor úrral sem? Búcsúzik. ... Lehet, hogy este még egyszer felnézek egy percre.

ÖREGASSZONY. Minek? Nem fáj nekem a lába, inkább tessék menni haza és aludni, mert nagyon rosszul tetszik kinézni.

41. kép. Öregasszony lakás, konyha.

Az Orvos kimegy a konyhába, itt Luca és Irén várja.

ORVOS. Egyszóval pillanatnyilag veszély nincs, de azért mégis azt ajánlanám, hogy fogadjanak fel egy ápolónőt, legalábbis éjszakára. Belülről többszöri rövid csengetés. ... Sose lehet tudni, nem lép-e fel hirtelen egy tüdőgyulladás, arról nem is szólva, hogy önök sem bírják a folytonos virrasztást.

IRÉN határozottan. Amíg én ebben a házban vagyok, addig idegen személy nem teszi be a lábát. Hogyne, hogy még azt is kiszolgáljam. S mit tudom én, mit lop ki a szekrényből, míg egyedül van a szobában.

Az Orvos megsimogatja Irén gömbölyű, piros arcát.

ORVOS. No, beszéljék meg kérem.

42. kép. Öregasszony szobája.

Az Öregasszony felemeli fejét a vánkosról.

ÖREGASSZONY. Maga az, Irén?

IRÉN. Hát ki volna? Csengetni tetszett.

ÖREGASSZONY gyanakodva. Jöjjön csak közelebb, Irénke, nem látom az arca. Csengettem?

IRÉN. Kétszer is.

445