Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1964 - Függelék (filmforgatókönyvek) Szerelem (1964-1967)

Szerelem jával, aki egy kis élelmiszeres kosárral a kezében ide-oda sétál, ősz hajú, komoly öregasszony, sötét ruhában. Luca megcsókolja. LUCA. Anyu! A reggeli vonattal jött? Mióta sétál itt? Miért nem ment be a házfel­ügyelőékhez? A lakáskulcsot is odaadta volna. ANYA. Jólesett ez a kis séta. LUCA. Ezzel a nehéz kosárral a karján? Megint felszállította nekem az egész maj- sai baromfiállományt? Hogy utazott? Na jöjjön már! HÁZFELÜGYELŐNŐ a kapuban megszólal. Mondtam anyukának, hogy jöjjön be hozzánk, ne az utcán várjon. ANYA. Jólesett ez a kis séta, Nagyné. LUCA a házfelügylőnéhez. Bolond az anyám. Elsétált volna éjfélig, csak hogy senkit ne zavarjon. HÁZFELÜGYELŐNE. Pedig épp azzal zavart, hogy az ember itt látta sétálni a ház előtt. 25.kép. Luca lakása. Bent a lakásban, mialatt Luca a kosarat kiviszi a konyhába és kicsomagolja, az Anya leül, de csak a fotel szélére, és onnét figyelmesen végigjártatja a tekintetét a la­káson. LUCA bejön. Anyukám, miért nem veti már le a kabátját? ANYA kis szünet után. Kislányom, nem jönnél mégis haza? LUCA. Megint kezdi, anyukám? Ezért jött? Tudja, hogy nem megyek. ANYA szelíden. Pedig bátran jöhetnél, egyhamar nem fog hazajönni az urad. LUCA ingerült lesz. Azt én is tudom. De ha mégis? Ha megbolondulnak, és még­is hazaengedik, s akkor idejön, a lakás bezárva, a feleség sehol ... ugyan hagyjuk már, anyukám! Azért jött csak, hogy felbosszantson? Anya úgy tesz, mintha nem is hallotta volna. ANYA. Amíg megvolt az állásod, addig értettem, de most semmi dolgod itt Pesten ... Szelíd szemrehányással ... Minek politizált az urad? Tudhatta volna, hogy rendes embernek nem való a politika, hányszor mondtam neki is. Most megeszik az elvtár­sak, amit főztek, de neked, kislányom, mi közöd hozzá? ... Te miért szenvedj tőle? Egyhamar nem fog hazajönni az urad. LUCA. Azt én tudom ... Pátosz nélkül ... Nekem itt a helyem, anyukám, engem innen hat muraközi lóval sem vontat el. Arról nem szólva, hogy az anyósomat sem hagyhatom magára. ANYA szelíden. Úgy látom, most már a nagymama komódját is eladtad? LUCA. Akkor sem megyek. S ha egy szög nem marad a lakásban, akkor sem. Anya nem felel. A két asszony sokáig nézi egymást. Ebédelnek. Egyetlen szó sem esik. De Luca olyan jóízűen eszik, olyan kedvvel és testi izgalommal, hogy láttára a vele egy asztalnál ülőknek is egészségesebben kez­denek dolgozni a gyomornedveik, és meghíznak attól, amit Luca bevágott. LUCA csirkecombot szopogat. Ez igen! 438

Next

/
Oldalképek
Tartalom