Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1957 - 1957. július 25

1957 nitúrának« leváltását, sőt a második »garnitúra« leváltásának a kérdését is. Vélemé­nyem az volt, hogy ennek a kérdésnek a felvetése pártellenes, és ezt semmi körülmé­nyek között felvetni nem szabad. Arra, hogy ezt magával Déryvel közöltem-e, vagy úgy üzentem meg, nem tudok most visszaemlékezni. Tény azonban, hogy Déry Ti­bor, mint velem közölték, elállt attól a szándékától, hogy az általam kifogásolt és a pártra vonatkozó pártellenes részt felszólalásában elmondja. Arról, hogy Déry fel­szólalásában kifogásolt részt érinteni akarja, mások is tudtak, és másoknak is az volt a véleményük, hogy helytelen. Meg is voltak győződve arról, hogy Déry beszédéből az idevonatkozó részt kihagyja ... amint a sajtóvita után értesültem - a többoldali fi­gyelmeztetés és Déry ígérete ellenére, amit nemcsak nekem, hanem másoknak is tett - a pártellenes kijelentések a sajtóvitán mégis elhangzottak.” Erről a tényről miért nem beszél? FELELET. Petőfi-köri beszédemről Nagy Imre tőlem nem értesült, és neki erről nem tettem említést. Az a megjelölés, hogy másoktól értesült, nagyon általános, ne­ki tudnia kell név szerint. Ugyanilyen általános és semmitmondó az a megjelölése is, hogy én neki vagy másoknak ígéretet tettem a szöveg megváltoztatására. Én sem Nagy Imrének, sem másnak ilyen ígéretet nem tettem, mert a közül a négy ember kö­zül, akinek felszólalásom felolvastam, csak helyeslést kaptam, tehát nem kerülhetett sor ilyen kérdésre ígéretre. Egyetlen egy figyelmeztetést kaptam a beszéd túlzott élességére vonatkozólag - mint már korábban vallottam - közvetlenül a gyűléste­remben, néhány perccel a gyűlés megkezdése előtt, Donáth Ferenc részéről — aki bi­zonyára Harasztival] vagy Losonczyval beszélt -, de ő sem említette, hogy ez Nagy Imrének volna az üzenete. Emlékezetem szerint, senki más nem ismerte a beszédet. KÉRDÉS. Milyen visszhangja volt felszólalásának Nagy Imre környezetében? Ho­gyan értékelte Nagy Imre? FELELET. Ezt én nem tudom megállapítani, mert velem sem Nagy Imre, sem kör­nyezete nem beszélt a felszólalást illetően. De ha valaki beszélt is esetleg, utólag kifogást nem hallottam. KÉRDÉS. Ezt a válaszát nem fogadom el! Idézem Önnek Nagy Imre vallomásá­nak további részét: „A Déry-beszéd a sajtóvita után elvbarátaimmal kapcsolatos be­szélgetések során is szóba került, és akikkel közülük beszéltem - Haraszti, Loson- czy, Vásárhelyi -, elítélték Dérynék a párttal kapcsolatos kijelentéseit, állásfoglalá­sát. Vásárhelyi nagyon határozottan és élesen foglalt állást ebben a kérdésben Déry ellen. Haraszti és Losonczy sem helyeselték, szerencsétlen felszólalásnak tartották. Emlékezetem szerint Déryvel én jóval később, amikor vele más kérdések kapcsán is­mét éles vitába keveredtem, szóvá tettem a sajtóvitán a párt kérdésében elfoglalt ál­láspontját is. Kifejtettem előtte, hogy az álláspontja a párt kérdésében pártellenes, hogy kommunisták ilyen álláspontot a párt kérdésében nem foglalhatnak el, hogy ez lényegében párt- és népellenes álláspont. A vita rendkívül éles volt.” Ez az idézet nem arról tanúskodik, amit Ön állít! FELELET. Nagy Imre vallomása első részéhez a következőket szeretném hozzá­fűzni: Arról, hogy Nagy Imre és elvbarátainak a beszéd elhangzása után elítélő véle­131

Next

/
Oldalképek
Tartalom