Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)

Nem győzöm eléggé köszönni a jó Istennek és neked örömömet és boldogságomat! Tudod, milyen nagy dolog, lia Veled vagyok, nem hiányzik senki! - de bárkivel, bárkikkel vagyok, ha Te nem vagy ott, érdektelenné lesz minden téma (még a hanci is!) Csak az az egy baj van, Életem, Jwgy újabban napi 5-10 perces játszás és szeretJœzés, csóJwlgatás, összebújás elmaradt! Csak a szememmel szeretni, ölelgetni, nyaggatni nem elégít ki! Szeress, babusgass 3X3 percig iwponta! reggel 3, délben 3 és este 3 percig és soJw nem leszek elégedetlen! Most is nézlek - nézlek és borzasztóan szeretlek! Böbéd Mellékelten küldök Mt verset, Hozzád írtam! Balaton-világos, 1955.LX.13. 88 Böbe és Tibor 1955. november 11-én kötött házasságot a JJ. kerületi Tanácsnál. Ezt követően az író Mádra, majd Sátoraljaújhelyre utazott, ahol íróolvasó találkozói voltak. Budapest, 1955.nov.ll. rága férjem! Házasságunk első csillagfényes éjszakáján írom Neked ezt a levelet, most nászéjszakánkon, amikor Te „tagot-gyűlsz". Nagyon-nagyon boldoggá tettél azzal, Jwgy vagy, és most már igazán az enyém vagy. Talán jobb is, Jwgy nem vagy ittJwn, mert örömömmel agyonkínoználak! Szeretlek! Hű de sokat mondanám ezt a szót és talán Jwllgatnám el, Jw itt lennél! TiborJmm! - ígérem mm csalódsz a kis Böbében és én tudom, Jwgy nem csalódom Benned! Én nagyon boldog akarok lenni - és leszek is/ Most azokat írom le, amit nem az eszem diktál, Jwnem a szívem: szeretlek, jaj de szeretlek! igazán nagyon - nagyon szeretlek! Imádlak Te dög! Nikiké is szeret. Ez a ronda ScJimugl Janka! Szép kis nászéjszaka nem mondom! Te értekezel; én öszszeverve tip-lik-Jœl fejemen - lábamon, lázasan, de boldogan ittJwn! És boldogan várom a Jwhwp éjszakát, mert biztos vagyok abban, Jwgy felJiívsz telefonon Mádról! Jaj nem tudsz, mert Jwhwp éjjel még vonaton leszel! Na nem baj! - majd Iwlnapután Júvsz! Igaz? ugye Jvívsz? (Most veszem észre, Jwgy a bal vállam is meg van dagadva! Fáj!) Te-te Jwsszú Jwjú vacak! Gyere már Jwza! Én most már lefekszem! Szervusz! Aá-á!