Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)

Déry azonban feleségét is, aki annak idején Brazíliában már papírra vetett egykét történetet, arra buzdította, hogy írja meg gyei-mekkorát, életét. Az 1942-es balatoni szezont követően ráveszi őt, hogy hagyjon fel a napi pénzkeresettel, s amíg ő futószalagon gyártja különféle fordításait, azok jövedelméből biztosítja Paula függetlenségét. Aki ezalatt megírja az ifjúkora hányattatásait felidéző Facipő (1943) című regényét, majd annak megjelenése és sikere után a folytatást: a NegyvenMt köméiiymagot (1946). Ez utóbbi, 1945 elején kézhez vett honoráriuma biztosította mindkettejük számára a Budapest ostroma utáni élet újrakezdését. - A könyvek szövegébe a férj természetesen íróként is belesegített. A Paula által leírtakat ő diktálta gépbe, s itt-ott „lektorként" is elvégzi a stilisztikai simításokat. (Az írónő utóbb az Életben maradunk (1977) című kulcsregényében elevenített fel e nehéz, bujkálásokkal teli háborús időszakot.) 1945 és az azt követő évek Déry számára is meghozzák az elismerést. Országosan ismertté válik, az irodalom élvonalában emlegetik, akit viszont akkor már a feleség nem mindenben tud követni. Az író Németh Andorhoz, Lukács Györgyhöz áll közel, Paula barátai a másod- és harmadvonalból kerülnek ki. Visszaemlékezéseiben lelkiállapotát „a művelt emberek között élő műveletlen ember szenvedéseként" jellemzi. Ez természetesen alkotókedvét is visszafogja. Új regényei, a Kócos (1951), majd a Petri Anna (1955) a korábbiaknál jóval lassabban készülnek. Tegyük mindehhez hozzá: házasságuk nem a fenntartások nélküli, teljes nyíltságon nyugszik. Paiüa sosem kérdezi, kérdezheti: férje hová megy, honnan jön? A félj megközelíthetetlenül elzárkózik saját írói- és magánvilágába. Még 1948-ban kapott Kossuth díjáról is például csak akkor értesül a feleség, amikor az érdekelt - nyakkendőkötés közben - annak átvételére készülődik. Az elmondottak ellenére a házastársak, igaz, csak a maguk szűkebb érintkezési sáyján - ekkor még nagyon jól megértették egymást, ám a kettőjük közti magatartásbeli különbségek idővel óhatatlanul töréshez vezettek. Tibor 1949 elejétől új érzelmi hatás alá kerül. Felesége erről csak másfél év múltán értesül, s a változásba nem tud belenyugodni. Civódások, kórházi altató kúrák, élés visszaköltözések váltják egymást közel három éven át. Az 1946. június 15én kötött házasságukat végül 1954. február 24-én bontotta fel az V. kerületi bíróság. A szabaddá vált félj ekkor már útban volt egy újabb, már véglegesnek bizonyuló kapcsolat felé. A magára maradt feleség - bár utóbb ismét férjhez ment - még nyolcvan éves korában is megindultan és könnyekkel küszködve szólt a Tiborhoz fűződő érzelmeiről. Oravecz Paula 1987. június 12-én a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta Déry Tibor hozzá írt leveleit, amelyeket a múzeum kézirattára az V 5096/1/2 jelzeten őriz. Saját leveleit sajnos a válás előtt visszakérte, és valószínűen megsemmisítette. 1983. január 18. és 1987. július 22. között Pacsek Józsefné, a múzeum munkatársa, életmű interjút készített az írónővel, amelyet azonban annak betegsé