Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)

7 Déry feltehetően Móricz Zsigmond (1879-1942) 1920 decemberében megjelent Légy jó mindhalálig című ifjúsági regényéről készült írni. Nem tudni azonban, tervét sikerült-e megvalósítania. Ilyen tárgyú írásáról nem tudunk. Később tollat ragadott ugyan Móricz ürügyén, de ennek indítékai - két hónappal későbbiek, lásd a 78. levél bevezetőjét. 73 Itt, 1920 és 1921 fordulóján kell felvetnünk a kérdést: mikortól is került az író munkakapcsolatba a Bécsi Magyar Újsággal} A hagyatékban erre vonatkozóan nem találni egyetlen hivatalos iratot sem. Ám a mamának írt levelekből többé-kevésbé kiszűrhető, hogy e szerződéses viszony feltehetően január elsejével kezdődött. Ilyen apró jelzések például Déryék színházlátogatásai, amelyekről a január 20-i és február 9-i levelek is említést tesznek. Korábban azt olvashattuk, hogy a színházjegyek drágasága miatt nem engedhették meg ezt maguknak. Most mindez valószínűleg azzal vált lehetségessé, hogy az író igénybe vette a sajtónak járó ingyenjegyeket. S Déry alkalmazására utal Olgának a január 28-i levele is, amely két fix fizetésről tesz ^mlítést. Az egyiket a már korábban említett Bukaresti Hírlaptól kapta, a másik viszont csak a Bécsi Magyar Újságé lehet. Végül közvetve ezt erősíti meg az alább következő levél egy negatív megjegyzése is, mely szerint: még nem írt a „bécsi lap"-ba. E „bécsi lap"-ról el kell mondani, hogy igen jelentős szerepet játszott Déry alkotómunkásságának kibontakoztatásában - annak ellenére, hogy viszonylag kevés írását közölte. A Bécsi Magyar Újság ugyanis az emigráció legjelentősebb sajtóorgánuma volt. Nemcsak a magyarországi ellenforradalom eseményeiről - Héjjas Iván és Prónay Pál különítményeseinek garázdálkodásáról, a hajmáskéri internálótábor borzalmairól, a zsidó származásúak továbbtanulását korlátozó intézkedésekről s a félfeudális restauráció különféle megnyilvánulásairól - tudósított. Magas színvonalon közvetítette a tudomány és művészet legfrissebb törekvéseit is. Tájékoztatott például Sigmund Freud legújabb kutatásairól, népszerű formában ismertette Einstein relativitáselméletét, nyilvánosságot biztosított Rudolf Steiner antropozofikus filozófiai nézeteinek, folytatásokban közölte Balázs Béla filmesztétikai írásait, amelyeket szerzőjük utóbb A láthatató ember címmel tett közzé. Kitartó figyelemmel kísérte az irodalom újdonságait, s ez a figyelem nemcsak a Magyarországon vagy az emigrációban megjelent műveknek szólt, hanem az avantgárd európai kezdeményezéseinek is. A Bécsi Magyar Újság már-már intézménnyé nőtte ki magát. 1920 második felében könyvkiadó részleget is létesített, amely a következő években több tucatnyi könyvet és két sorozatot jelentetett meg. Az egyik Regényjüzér címmel a műfaj klasszikusainak, Balzacnak, Gottfried Kellemek, Gogolnak, Chestertonnak, Maupassant-nak stb. adott teret, a másik detektívtörténeteket tett közzé; gondolni kellett az üzletre is. Itt, a Bécsi Magyar Újság körében került közelebbi kapcsolatba az író Kassák Lajossal (1887-1967), a magyar avantgárd mozgalom elindítójával és Németh Andorral (1891-1953). Kassák ugyancsak a Tanácsköztársaság bukását követően került Bécsbe, ahol folytatta folyóiratának, a MA-nak a kiadását, s korábbi expresszionizmusán túllép-