Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)

most már hetek óta a novelláskötetem 3 két másolatáért - amíg nincsenek a birtokomban, addig a fordítást sem tudom elkészíttetni (a fordító Stefan I. Klein, Németországban). 4 Azt a Nyugat-számot, amelyet Eppingerék 5 ígértek Georginák, kérlek, okvetlenül küldjétek meg azonnal. Az abban megjelent fantasztikus novella az, amelyet a Vészinek eladtam. 6 A Rév igazgatónál 7 tett látogatásaim némiképp negatív eredményén kissé meglepődtem. Te ugyanis teljesen kész tényként írtad, hogy ő majd szerez állást. FónagynáV tegnap jártam másodszor - a budapesti taktikámmal ellentétben most mindig személyesen megyek el és mindig egyenesen hozzá - és addig nem hagyom békén, amíg nem szerez valamit. Megígér­te, hogy a saját bankalapításától függetlenül azon lesz, hogy a Budapesti Fabank egyik itteni, még alapítás előtt álló fiókjánál - megint egy bank - szerez állást, és ebben az értelemben íratott is mindjárt egy levelet a Fabank valami Bauer nevű budapesti igazgatójának 9 , még Hermann bácsira is hivatkozott. Talán jó lenne, ha a Bácsi a Fabankban is szólna egy pár szót, említést teszek majd róla, de nem úgy, mintha én vagy Fónagy tanácsoltuk volna ezt. Eduard Breisachnak 10 ugyanehhez a vállalathoz, vagyis ugyanennek egy itteni leendő igaz­gatójához szintén vannak kapcsolatai, és már be is ajánlott. Ha most ennek az igazgatónak a budapesti főintézettől is írnának, akkor valószínűleg fenntartanák nekem a titkári állást. ­Egyébként még más helyekkel is kapcsolatban vagyok. Mamuskám, még mindig nem írsz semmit arról, hogy beszerezted-e már az útlevelet! Eladtad a Nasici papírokat? Hogy van a Nagymama (ezerszer csókoltatom) és a többiek? Hogy viseli magát az Erzsi" és a kosztosaid? Kérlek, írjál kicsit részletesebben a mindenna­pi életedről: mit csinálsz délelőttönként, délutánonként, este, kivel jössz össze, hogy van a Helén 12 , voltál-e koncerten vagy moziban etc. En sajnos még sehol nem voltam, mert a színház rettentő drága. Ölel és számtalan puszit küld Tibor ' Itt „szólja el" magát az író is a 68. levelében említett A menekülő ember című regényével kapcso­latban. 2 Az elszólást rögtön egy enyhítő körülmény igyekszik „semlegesíteni": végeredményben pénzkere­setről van szó, s nem is akárki közvetítésével! Mint láttuk (lásd 67/7. jegyzet) - a Vészi Margittal való kapcsolatfelvételt éppen a mama ajánlotta. 3 Lásd 68/5. jegyzet. 4 Lásd 65/12. jegyzet. 5 Lásd 68/6. jegyzet. 6 1920 előtt Déry egyetlen „fantasztikus" novellát írt: a háború által eltorzított embert megelevenítő A kéthangú kiáltást (Nyugat 1918. október 16., 20. sz., lásd a 61. levél bevezetőjét). Vészi Margit minden bizonnyal már megjelenése idején olvasta, s a levélíró ezért reklamálta Eppingernél e füzet előkerítését, hogy első megjelenésének eredeti formájában tudja azt Olaszországba továbbítani. 7 Lásd 66/2. jegyzet. 8 Lásd 68/2. jegyzet. 9 Bauer Jenő, a budapesti Fabank részvénytársaság igazgatója (V. kerület Nádor u. 24.). 10 Lásd 67/4. jegyzet. 11 Lásd 65/6. jegyzet. 12 Lásd 58/5. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom