Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Ellenzékben (323-368. levél)

Az év végén Déry minden eddiginél veszedelmesebb ügyekbe bonyolódott. A lázadó írók legelső vonalában adatokat gyűjt az erőszakos bürokratikus beavatkozásokat alkalmazó művelődéspolitikáról. Nagy Imre híveivel memorandumot fogalmaz - amely éppen születésnapjára készült el -, s vállalja, hogy azt elsőként írja alá. Az Irodalmi Újság egyik számának elkobzását, a Madách Imre Az ember tragédiája, Bartók Béla A csodálatos mandarin előadásai körüli huzavonát, több verskötet betiltását felsorakoztató dokumentumot 59 író, újságíró, zeneszerző, színész, színházigazgató írta alá, s az írószövetség november eleji párttaggyűlésén hozták nyilvánosságra. OS Budapest, 1955. okt. 18. Tibor drága! Szerencse és áldás Kísérjen útjaidon mindenütt Ölellek gyengéden Mama 55. október 18. 355 A memorandumnak meg is lett a következménye. A pártvezetés december 6-ra monstre tömeggyűlést szervezett a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének központjában, ahol kétezer pártmunkás jelenlétében ítélték el a „jobboldali elhajlók", köztük Déry jelenlétében azok „párt- és népellenes" nézeteit, s az ügyről hosszú és körülményeskedően fogalmazott állásfoglalás is készült: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata: Az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségekről. Szövege minden fontosabb sajtótermékben megjelent. Déry neve - mint az ügy egyik fő-fő kezdeményezőjéé - többször is előfordul e nyílt vádiratban, már csak azért is, mert időközben tiltakozásul lemondott az írószövetségben betöltött elnökségi tisztéről. 1956 elején a Központi Ellenőrző Bizottság elé idézik - és felfüggesztik a párttagságát. (Az inkriminált párthatározat Déry „revizionista" társait is megnevezi: biáy Gyula, Tardos Tibor és Zelk Zoltán személyében, biáyt [1900-1975], a sikeres drámaírót Déry még 1934-ben, a bécsi felkelés idején ismerte meg. Tardos Tiborral [1918-], nem állt közelebbi kapcsolatban, Zelk Zoltánról már szóltunk, lásd 311/1. jegyzet.) A diktatúra ellentámadását azonban megállította egy váratlan esemény: a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 14. és 25. között megtartott XX. kongresszusa,