Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Ellenzékben (323-368. levél)

jetunióról - csonkított szövege a Szabad Nép július 11 —i számában; teljes terjedelemben: Botladozás. Bp. 1978, 2. köt. 327-344.) A kéthetes feszített program során a mamának csak egy táviratra jutott idő. Távirat Déry Budapest Bajza u. 2. Leningrád, 1954. jún. 17. Ma megérkeztem Leningrádba, kitűnően érzem magam Tibor 335 A Szép Szó köréből induló Örkény Istvánnal (1912-1979) Déry az ötvenes évek elején került közelebbi barátságba. - A közös sors hozta őket össze. 1945 után Örkény igyekezett megfelelni a szocialista realizmus elvárásainak, s írt is néhány sematikus művet, ám érthető módon igyekezett valamiképpen kilépni a korlátok közül. A Lila tinta című elbeszélése szemet szúrt a művelődéspolitikának, s a Felelethez, hasonlóan Révai ezt is alaposan „megbírálta", a burzsoá dekadencia és fülledt erotika bélyegét sütve rá és az író világszemléletére. A két „renitens" így talált egymásra, s még 1952-ben elvonult Szigliget egy eldugott völgyébe, az Aranykagylóba, hogy kiheverjék a „viták" megpróbáltatásait, s ott addig húzták az időt, amíg a magukkal hozott szalámirúdból tartott. Két év múlva az az ötletük támadt, hogy ismét felkeressék a Balaton-partot. Most azonban nem a vigasz miatt, hanem, hogy megírják e közös vállalkozásukat egy - ugyancsak közös - „négykezes" regényben. A Szépirodalmi Könyvkiadó komolyan vette ötletüket, még előleget is kaptak. így kerültek újra 1954. augusztus végén Szigligetre, majd szeptember 11-én a közeli Ábrahámhegyre, hogy ott Lukács György villájában folytassák művüket. A munka azonban igencsak döcögött, s nemcsak a két különböző mentalitás és látásmód keveredése miatt, amit hiába igyekeztek közös nevezőre hozni, hanem azért is, mert az írás szenvedélyét ezúttal a test ördöge is megkísértette. Böbe ugyanis néhány nap után Déry után jött - s az Aranykagyló első hosszabb együttléteik színhelye lett. S hogy az „egyensúly" helyreálljon - Ábrahámhegyre viszont Örkény is meghívta feleségét... így azután a mű végül is töredék maradt, s Déry életében csak egy rövidke részlet látott belőle napvilágot (Párbeszéd a pesszimizmusról. = Irodalmi Újság 1955. okt. 8, 41. sz. 5.). Teljes szövegét utóbb Örkény István rendezte Négykezes címmel sajtó alá: előbb a Kortársban (1978. máj, 5. sz.), majd önálló kötetként is. A mamának szóló első üzenet még Szigligetről tudósít, a későbbiek már Ábrahámhegyről keltezettek.