Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A felszabadulás illúziójában (282-322. levél)

is A befejezetlen mondatból. Itt Nagy Júliának hívják, egyetemi hallgató, s úgy véli, szerelmén keresztül hatni tud majd professzorára, idővel szocialistává formálhatja Farkas Zénót. - A kettős párhuzam törvényszerű, hiszen az író - korábbi nagyregénye „befejezetlenségének" történelmi „feleletét" kívánta megfogalmazni. A mama születésnapi gratulációjának nyitó fordulata azt sejteti, hogy - üvegházi életformája ellenére (ekkor már nemigen hagyta el lakását) - valamiképpen ő is érzékelhette fia megingott tekintélyét és helyzetét. OS Budapest, 1951. okt. 18. Tibor, kedves, Niobeként szeretnélek körülfonni karjaimmal, hogy megvédjelek a sors nyilaitól. A jó sors tartsa meg költészeted géniuszát és alkotóerődet teljes egészségben. Amen! Gyengéden ölel Anyád 51. október 18. 320 Miközben a férj a válási szándékot komolyan véve már a Rudolf téri lakáscsere ügyintézését is elindította, a feleség ismét meggondolta magát, s kérte együttélésük újrakezdését. Közös galyatetői üdülésük ezzel kapcsolatos. - Igaz, a fáradtságot is ki kellett pihenniök, amivel a már le nem állítható lakáscsere járt: 1952 januárjában a budai oldalra költöztek, a Pasaréti út 31. magasföldszintjére. S ^ ffi Déry Károlyné Budapest V. Árpád u. 12. Galyatető, 1952. ápr. 7. Mamus, Nagyon szép szoba, nagyon szép idő, persze itt-ott még hófoltok. Balkon és saját fürdőszoba. Már 11 órakor megérkeztünk, azután ebédeltünk, aludtunk, utána nagy séta. Pompás levegő! Ha szükséged van rám, Mamus, akkor feltétlenül sürgönyözz! Mindketten üdvözöljük Krizsákékat, mindketten ölelünk Tibor Kedd este