Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Börtönbe írt levelek (272-281. levél)

Ngs. Déry Tibor úrnak B. I. Kőbányai gyűjtőfogház Budapest, 1939. jan. 3. Drága Tibor. Az előírások szerint, melyeket elküldtél nekem, nem írhat az ember többet, mint amennyi egy levelezőlapra ráfér. De hát nincs is sok közlendőm. - A legintimebb dolgokról úgysem lehet beszélni, az meg, hogy mennyire együttérzek Veled, és mennyit gondolok Rád, nem szorul bizonyításra. Az előző pár nap eseménye a két skót terrier izgalmaktól sem mentes születése volt. Nem ment olyan egyszerűen, mint ahogy képzelte az ember, éjjel fél 2-kor kellett kijönnie az állatorvosnak, aki közölte, már meg is van mind a kettő. Több nem lesz, és így is történt! Ilyen ritkaságszámba menő eset is csak velünk fordulhat elő. — Georgl tejvegyészetet akar tanulni - Neked is jól jönne -, csak össze kell szednie egy csoportot; akkor a főiskola egyik docense hajlandó lenne tanítani. Mondd meg, lenne-e kedved hozzá. Akkor meg kellene hogy várjanak. — Kérlek, Georginák vasárnap mondd meg pontosan, mit küldjek Neked enni, jó volt a múltkori csomag? A kis csomag Bözsitől származott. Szeretettel csókol Mama 39. 3/1. Nagyon ideges vagy? 279 IDS Ngs. Déry Tibor úrnak B. I. Kőbányai Gyűjtőfogház Budapest, 1939. jan. 9. Milyen lassan telik az idő, drága Tibuli, én márkész számológép-automata lettem, és ahogy a vasút indulása előtt véget nem érőnek tetszik az utolsó félóra — úgy nyúlnak az utolsó hetek, akár egy jól sodort rétestészta. Annyi mindent szeretnék elmondani Neked, megbeszélni Veled, de írni... Black úr' volt itt - rendes, szorgalmas embernek tűnik - tanszéket szeretne létrehozni a műköszörűsség oktatására, és azt reméli, hogy ebben majd részt veszel. Georgi ma beszél azzal a docenssel a tejvegyészet oktatásáról, én csak attól félek, hogy költséges dolog lesz - és hogy odakint rentábilis-e, az kérdés, amikor még azt sem tudja az ember, a földgolyónak melyik pontján keresse ezt az „odakintet". Az embernek homlokegyenest különböző dolgo-