Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A befejezetlen mondat műhelyében, Bécs - Mallorca - Budapest (229-271. levél)

mátrai tárgyú novella és forrásvidéke című tanulmányunkban. In: Megnyugodva és megbékélve. Bp. 1994, 50-57.) Augusztus végén Déry és a mama együtt mennek nyaralni Joahimsthalba (Joahimovba). Egy hét után azonban az író az orvosok gondjaira bízza édesanyját és Brissagóban, Szilasiék új villájában piheni ki az év fáradalmait. A Budapestre hazatérő mama ide címzi rövid beszámolóját. (A Brissagóban töltött hat hét rövid feljegyzéseit - a korábbiakhoz csatoltan - lásd ./4 mallorcai „szép napok" című publikációnkban. ItK 1997. 3. sz.) Déry Tibor úrnak Prf Szilasi úr címén Brissago Villa Leoncavallo Budapest, 1936. szept. 21. Drága Tibor. Lehetetlen pár perchez jutnom, hogy írjak Neked. Amióta itt vagyok, az első pillanattól fogva teljes üzem, oda az isteni, idegpihentető nyugalom. - Az utazás incidensek, kellemetlenségek nélkül zajlott. Természetesen a sok be- és kiszállás izgalmakkal, fájdalmakkal etc. járt. A részleteket szóbeli közlésre tartom fenn. - Itt még kevésbé vagyok jól, mint ott. Tegnap arra ébredtem, hogy iszonyúan fáj a tarkóm és a nyakszirtem. Se jobbra, se balra nem tudtam fordulni, ma 37.3 volt a lázam, Jenő' ígér fűt-fát, egyebem sincs, mint a remény. Ma kaptam meg Berendtől

2 az elszámolást - borzasztó. Nem tudtam kikérni dr. Heiner

1 tanácsát, beleegyezett, hogy Bécsben egyenlítsem ki a számlát 1600 cseh koronával a besugárzásokért. Jenő nem sokat mond! — nekem eleget. Érdemes egy ilyen öreg romot restaurálni? Szeretettel Mama 21/IX. 1 Lásd 218/1. jegyzet. 2 Lásd 111/2. jegyzet. 3 Dr. Heiner - a mama külföldi kezelőorvosa, közelebbit nem sikerült róla kideríteni. 271 A brissagói út nem hozta meg a feloldódást. A hazatérés előtti napon Déry Velencében selymet keres Étinek, majd ismét jön az elmaradhatatlan kaszinózás. Pesten Eti várja, s az író feljegyzéseit idézve: „Esik, és kezdődnek a gondok, a rosszkedv..." A tollat zsibbasztó rosszkedv gyökerei természetesen nemcsak a magánélet konfliktusaiba nyúlnak. A munkásmozgalom nagy körképének szánt regény koncepciója lépten-nyomon ütközik a politika köznapi gyakorlatával, s ez alaposan megtépázza