Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A befejezetlen mondat műhelyében, Bécs - Mallorca - Budapest (229-271. levél)

Hogy a nyári hónapokban sikerült-e eljutni a mamával a csehszlovákiai Joachimsthalba (Joahimov), nem tudni. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy szeptember elején Déry miért utazott újra Bécsbe. Egy bizonyos: viszi magával regénykéziratát, s a kiadás minden reménytelensége ellenére tovább dolgozik. dr. Déry Károlyné Budapest V. Árpád u. 12. Bécs, 1935. szept. 11. Mamus, tanácsodat követve nagyon vigyáztam be- és kiszálláskor, és így szerencsésen megérkeztem Bécsbe. Nagyon jól érzem magam, a XIX. Philipovichg. 1. 11. lépcső, Fritz Bild a címem. Mivel csak hetente kétszer jár hajó, vasárnap éjjel előtt nem fogok megérkezni, körülbelül 11-12 órás késésre számítok, levél szombatig ér el itt. Kohnéknál' már voltam, még egyszer találkozunk, most a régi törzskávéházamban

1 ülök a Votivkirebével szemközt, és élvezem az életet. Sajnos hoztam magammal munkát! Járj moziba, és éld a szalmaözvegyek vidám életét! Ezer csók Tibor szerda 1 Kohnék - özv. Rosenberg Hermanne (Nina) Betty nővérének a családja, lásd all. levél bevezetőjét. 2 Valószínűleg arról a Schottentor melletti Café de France-ról van szó, ahol közel két évvel azelőtt, 1933 karácsonyán belekezdett A befejezetlen mondat írásába, lásd a 231. levél bevezetőjét. 270 Több mint három év telik el a következő nagyobb levél-egységig; s ezt az időszakot mindössze két levelezőlapnyi üzenet tölti ki. Azokat is a mama írta, s meglehetősen csekély a hírértékük. Bevezetőnkben életrajzi hátteret ígértünk - s a levelezés látószögéből kimaradó vonatkozások pótlását. Ezúttal is megtesszük ezt, de a felgyorsuló események miatt a korábbiaknál erősebb szelektálásra kényszerülünk. Bécsből való hazatérése után Déry ismét szembesül a szektássággal. 1935. szeptember végén az illegális kommunista párt nevében megkeresi Vértes György (1902-1976), s arra kéri, legyen segítségére egy kulturális szemle szerkesztésében. A nemrég indult Gondolat (1935-1937) átalakításába kapcsolódik így bele, amelynek első évfolyamát a pártvezetés túlságosan elméletinek tartotta. Déry szívesen vállalta ezt a testhezálló feladatot, ám a két szerkesztő útja hamarosan elvált, együttműködésük csak az 1936-os első szám megjelentetéséig tartott. Déry ugyanis nem viselte el