Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A befejezetlen mondat műhelyében, Bécs - Mallorca - Budapest (229-271. levél)

Kérlek, Szilasiék árosai címét is írd meg,' szeretnék nekik felelni. Néhány napja borús, esős idő van. Es ott? Németh tegnap utazott haza. Ezer, ezer csók, Mamus Semmi rossz hangulat! 1 A hitleri hatalomátvételt követően Szilasi Vilmos és felesége lazítani igyekezett németországi kapcsolatain. Arra készültek, hogy lemondanak feldafingi üdülőjükről is. A ház ekkor elindított eladására ugyan csak a következő évben került sor, de már megkezdték a tájékozódást: hol és hogyan tudnák az érte kapott pénzt Svájcban befektetni. - Közben a nyarat a kelet-svájci Árosában töltötték. 235 A tervezett prágai útból végül is nem lett semmi. Május végén Nagy Etel Bécsbe érkezett, hogy részt vegyen egy nemzetközi táncversenyen. Déry fogadta, intézte elhelyezését, ám Eti már az elővizsgákon kiesett. Végre együtt lehettek. Egy fergeteges hónap következik, amelynek minden szenvedélyes és szépséges emléke ott ragyog majd évek múltán A befejezetlen mondat zárófejezetében - Krausz Évi és Abramovics szerelmeként. Július elsején Nagy Etel visszatér Budapestre. Két hét múltán képeslapon köszönti Déryt Mátrafüredről. Sorait Vas István is aláírja. A nyár közepére elkészül a nagyregény első kötete, s az író is visszatér Budapestre. Előszobázások következnek. S mint az várható volt, a Szemtől szembe kötetéhez hasonlóan — A befejezetlen mondat is politikai félelmeket kelt. Egyedül a Nyugat nem mond nemet. Elfogadja a felajánlott részletet a második fejezetből, s azt A gyárigazgató címmel megjelenteti szeptember 16-i füzetében (1934. 18. sz.). Annak a búcsúlevélnek a szövege ez, amelyet a főhős atyja, Parcen Nagy Károly intéz feleségéhez. (A mű egyik kulcsfejezete, amely egyben ízelítőt ad abból, hogyan születtek meg a nagyregény egyes alakjai az élet valóságos részletei és az írói fantázia egybeszikráztatása nyomán. Parcen Nagy Károly alakját ugyanis az író a papa és Hermann bácsi vonásaiból gyúrta egybe, egyetlen sorsban egyesítve anyja egykori félrelépését, amelyből Georgi származott [lásd a 7. levél bevezetőjét] s azt a gazdasági összeomlást, amely Rosenberg Hermann halálához kapcsolható. Ez a két motívum áll ugyanis a regénybeli szereplő öngyilkossága mögött.) A Nyugat-beli közlés idején azonban Déry félig-meddig már újra úton van. Ingyenjegyek ügyében levelez, a spanyolországi életvitel költségeiről tájékozódik. Még azt is fontosnak látja tisztázni, mibe kerül egy újság vagy fekete Mallorcán. Vándorösztön? Alkotáskényszer? - amely csak a magányban működik? Vagy menekülés, mint évekkel azelőtt Capriba? Igen valószínű, hogy ez utóbbi is belejátszott a döntésbe. Sem ő, sem Nagy Etel nem tudják hétköznapi életvitelükkel összeegyeztetni azt a szenvedélyes lángolást, ami bécsi együttlétüket jellemezte. 1934. október 23-án az író vonatra ül (Eti kikíséri), útközben csatlakozik hozzá Szilasi Vilmos is. Együtt utaznak Milánóig, ahol Déry átszáll, hogy hajón Genovából Barcelonába, onnan pedig Palma de Mallorcába induljon.