Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A befejezetlen mondat műhelyében, Bécs - Mallorca - Budapest (229-271. levél)

lapok közel teljes gyűjteménye ma is megtekinthető a hagyatékban - bizonyságául an­nak, hogy e létesítmények milyen közelről érdekelték az írót.) A februári felkelés élményeit Déry többször is megfogalmazta. Első ízben A befeje­zetlen mondat VII. fejezetében olvashatunk róluk - a Bécsbe érkező mozdulatmű­vésznő, Krausz Évi (Nagy Etel alteregója) visszaemlékezéseiként. Később az ítélet nincs „A vértelen bécsi kávéházak" című fejezete idézi fel - nem is annyira e napok romanti­káját, mint a hozzájuk fűződő ellentmondásos emlékeket. Ez volt ugyanis az író első te­vékeny szembesülése az osztályharcos napipolitikával; amelyben ösztönösen taszította a - tényeket önkényesen a maga szándékaihoz igazító - propaganda. (A kérdés részlete­sebb kifejtését lásd Hármas tükör az 1934-es bécsi felkelésről című tanulmányunkban. In: Megnyugodva és megbékélve. Bp. 1994, 41-49. - Németül: Tibor Déry - Wien 1934. In: Nostalgie, Realität und politische Utopie. Ungarischen Literaten im Wien der zwanziger Jahre, birg. Wolfgang Meid. Innsbruck 1991, 37-47.) dr. Déry Károlyné Budapest V. Árpád u. 12. Bécs, 1934. márc. 10. Mamus, ma kaptam meg a leveledet, és természetesen szörnyen sajnálom, hogy megint izgal­maid vannak. írsz nekem 15 fontról, ami Georginák kell illetékbélyegre egy szerződéshez, de azt nem írod, milyen szerződésről van szó. Az lenne a legjobb, ha talán elküldenéd a le­velét. Most mindjárt írok is neki, és küldök egy ajánlólevelet is az egyik nagyon befolyásos ismerősömhöz, aki a filmbranche-ban érdekelt és most Londonban van,' talán a hasznára lehet. Nekem persze nincs rálátásom az ő helyzetére, - de feltételezem, hogy biztosan megint sikerül zöld ágra vergődnie. Arról, hogy a nyári utazásodról lemond], természetesen szó sem lehet, de még majd beszélünk róla. Kérlek, postafordultával írd meg Georgi címét, csak a Danubia-félét 7 adta meg nekem, én meg a lakására szeretnék írni. Áttérve énrám: hogy zaklathat Téged Rauschnitz? 3 Talán egyszer már elküldte a szám­lát! Azonnal kapcsolatba lépek vele. Hogyhogy portót kellett fizetned, nem értem, amikor mindig 24 groschenes lapot veszek, legutóbb is így volt. Nézz utána, kérlek, valószínűleg té­vedett a posta. Ezer, ezer csók T. 1 A londoni „filmbranche" - minden bizonnyal azonos a Korda Sándor (1893-1956) és testvérei által 1931-ben alapított London Film Production Ltd.-del, az angol filmipar vezető társulatával. A befo­lyásos ismerős pedig feltételezhetőleg Bíró Lajos (1880-1948), író, újságíró, aki ekkor Kordáék fő­dramaturgja, s akit Déry még a húszas évek elejéről ismert. (Tőle kérte művei német fordításainak közvetítését; - egykori válaszai a PIM kézirattárában.) 2 Lásd 229/2. jegyzet. 3 Helyesen: Rausnitz Tivadar, férfiszabó (VII. kerület Szövetség u. 28/a.). A szövegösszefüggésből ítélve - megint valamilyen adósság rendezésével kapcsolatban támadt nézeteltérés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom