Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
A befejezetlen mondat műhelyében, Bécs - Mallorca - Budapest (229-271. levél)
A döntésbe minden bizonnyal belejátszott Szilasi Vilmos véleménye is, aki hosszú levélben szedte ugyan ízekre a Szemtől szembe szövegét, de egyben további alkotásra is biztatott, - olyan mű megírására, amely szélesebb ölelésű, feszes szerkezetű s egységesen összeálló társadalomképet képes felrajzolni. (Keltezés nélküli írás a PIM kézirattárában.) Akarva-akaratlan tehát tudatos és félig-meddig ösztönös adatgyűjtés köti le a következő hónapokban. A családot illetően nincs sok tennivalója; a Rosenberg Hermann halálát követő események csupán árnyalták a gyermek- és ifjúkor megfigyeléseit. A „másik" oldal esetében is a hétköznapok, illetve azok politikailag átszínezett vonatkozásai kínálják a legtöbbet. Kassák Lajos Napjaink átértékelése címmel 1933 áprilisában megkezdi hét folytatásból álló cikksorozatát, amely a fasizmus uralomra jutásával kapcsolatos új teendőket kívánja felvázolni. Az Új Harcos májusi számában József Attila is megírja Az egységfront körül címmel a maga látleletét, s a közös összefogás elmaradásáért mindkét munkáspártot felelőssé teszi - „az önnön marxizmusukba beleveszett hivatalos forradalmárokat" és a saját napi érdekeiket védő „reálpolitikusokat". - A hatalom is teszi a magáét: januárban és februárban bíróság elé állítja a statárium ellen tiltakozó Halálbüntetés Ellenes Szövetség röplapjának íróit, köztük Illyés Gyulát és József Attilát. (Igaz, ügyük felmentéssel végződik.) Néhány apró jelzés azonban azt sejteti, hogy az író a mozgalom „forróbb" rétegei, az illegális munka felé is tájékozódott. Erre utal noteszében Birki Ágnes és Chalupka István neve. Előbbi a kommunista párt értelmiségi köreivel, utóbbi a csepeli munkásokkal állt kapcsolatban. S a harmincas évek levelezéséből egy harmadik névre is érdemes felfigyelnünk, a Felvidékről származó Rácz Istvánéra, aki budapesti tanulmányai során az Eötvös Collegium kommunista csoportjához tartozott, majd a baloldali Európa Könyvtár, illetve a Phönix kiadó szerkesztőségében igyekezett magát hasznossá tenni. Áttelepülése előtt Rácz tanúja volt a kommunista párt pozsonyi szervezkedésének, ismerte a mozgalom egyik vezetőjét, Major Istvánt és azokat az eseményeket, amelyek a földmunkások és a hatóság összecsapásával, a kosuti (kis csallóközi falu) sortűzzel végződött. Déry minden bizonnyal az ő elbeszéléséből ismerte meg Major István egyéniségét és bátor helytállását, amit utóbb felhasznált A befejezetlen mondat kommunista hősének, István elvtársnak a megformálásában. Október 8-án hajóra száll, hogy Bécsbe utazzék.