Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Menekülés egy új életformába, Skandinávia - Berlin (165-212. levél)
írd meg, kérlek, a gyorsírástanárod címét, vagy várjon vele Georgi, amíg visszajössz? Azt is szeretném, ha franciát és angolt tanulna, adjál tanácsot, hogy lenne a legjobb? - Tegnap érkezett meg Leó, de már este utazik is tovább. Georgl úgy képzeli, hogy majd faeladás céljából külföldi utakra mehet, én, ahogy a mai időket elnézem, fölöttébb szkeptikus vagyok. Remélhetőleg sikerül találnod valamit Berlinben. Bergenbóí' jött egy lap egy úrtól, akinek nem tudom kisilabizálni a nevét, pár fotográfiával és 25 Kr-val. Ölellek szeretettel. Minden jót Mama Budapest, 31. X/Î5. írjál mielőbb és részletesebben! 1 Minden bizonnyal Rolf K. Bayer levele érkezett meg, amely lemondja Georgi - már kétszer említett - norvégiai munkavállalását, lásd 174/2. és 181/1. jegyzet. 184 Vajon mik voltak azok az indokok, amelyek alapján az író - a mama, de talán a maga számára is - váratlanul úgy döntött, hogy nem tér haza, - Berlinben is megpróbálja a szerencsét? Maga Berlin? Európa új metropolisa, amely Walter Ruttmannt már 1927-ben az Egy nagyváros szimfóniája című film megalkotására ihlette? Az a Berlin, amelynek új vasbeton csodáiról már szóltunk az 193l-es építészeti kiállítás kapcsán (lásd 167/7. jegyzet)? Amely az urbanizáció olyan csúcsteljesítményeivel dicsekedhetett, mint az új földalatti és magasvasút, a városrészeket több változatban is összekötő U- és S-Bahn hálózat, vagy a tempelhofi repülőtér, az új hírközlési hálózat és a már hétköznapi tényezővé vált rádiózás? Berlin 1923-24-hez viszonyítva is hihetetlenül nagyot lépett előre. A tudomány és művészet központja lett. Egyetemén Max Planck és Albert Einstein adott elő. Színházaiban Piscator és Bertolt Brecht kísérletezett, s a hangosfilm megjelenésével hatalmas iparágnak adott otthont, amelynek hatása az egész kontinensre kisugárzott. Az „arany húszas" évek kifejezés valóban ráillett erre a városra. Vagy Moholy-Nagy László körei ragadták meg újra? Aki ugyan már kissé eltávolodott a konstruktivizmus és az üvegarchitektúra elvont álmaitól, megjárta a weimari és dessaui Bauhaus iskoláit, sőt maga is e modern, racionális törekvések hirdetője lett. A fotóval és a filmmel kísérletezett, a fény látványalakító szerepét vizsgálta, félig-meddig már mérnöki feladatokat is végző tervezőként. Különleges vetítőberendezéseket készít, egy úgynevezett fény-tér modulátort, amelynek működésével a nála lakó vendéget is egészen biztosan megismertette. Vagy a Skandináviában meghiúsult „üzletek" ingerelték Déryt az új bizonyítási kísérletekre? Hiszen egész sor eladatlan tárcanovella lapul a tarsolyában: részben újonnan írottak, részben a régiek. A Die Dáménál elért sikerek új reményeket kelthettek benne:
