Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Visszatérés az íráshoz, Perugia (147-156. levél)
rium. Bp. 1972. A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. B. sorozat 1. - A vállalkozás közléspolitikájáról lásd Csaplár Ferenc: Kísérlet a ,,MA" hazai folytatására. A „Dokumentum". In: Cs. F.: Kassák körei. Bp. 1987., 82-128.) Az öt számot megért folyóirat irányzata, amelyet irodalomtörténetünk a szürrealizmus egyik legjelentősebb teljesítményeként tart számon, maradéktalanul egybeesett azokkal a törekvésekkel, amelyek Déry Perugiában írt műveiben jutottak kifejezésre, így azok akadálytalanul, sőt a főmunkatársak, mindenekelőtt Németh Andor és Illyés Gyula legteljesebb egyetértésével kerültek nyilvánosságra. A költő viszont már nem elégedett meg A felhőállatok, a Firenzei dombokról, az Úszó szigetek és a többi Olaszországban írt vers megjelenésével; a „gyakorlat"-on továbblépve - és Németh Andor példáját követve - elméletileg is megfogalmazta nézeteit Az új versről: „Az új vers önálló életet él. A költő lelkiéletének törvényei szerint születik... A racionális logika s az értelem számára éppoly megközelíthetetlen, mint az érzékelés... Célja azonos a természet céljával..." (Dokumentum 1927. jan., 12-15. Az életműkiadásban újraközöletlen.) Az új műfaj - s a hazai közöny és ellenállás - Déryt heves vitakedvre hangolja. A homokóra madarai címmel hosszabb tanulmányt küld a Kolozsváron megjelenő Korunk című világnézeti szemlének, amely élénk visszhangot kelt. Itthon nyilvános vitaestre hívja ki ellenfeleit a Kereskedelmi Csarnok nagytermében. (Beszámolója: Legyen-e értelme a versnek vagy se címmel. = Pesti Napló 1928. ápr. 19., 89. sz.) S elmélete igazolásául egy rendkívül izgalmas műhelytanulmányban (Egy vers születése) mutatja be a Nyugatban, hogyan is működik e költészet belső mechanizmusa. - E tanulmányok újraközlése: Botladozás. Bp. 1978., 1. köt., továbbá Jelzés a világba. A magyar irodalmi avantgárdé válogatott dokumentumai. Szerk. Béládi Miklós, Pomogáts Béla. Bp. 1988. Ez utóbbi a teljesebb, mert közli Az új vers című tanulmányt és a Korunkban kibontakozott vita teljes anyagát is - Sinkó Ervin hozzászólásával. (Korábbi, jegyzetekkel ellátott, hosszabb tanulmánnyal is bevezetett kiadása: Bosnyák István: >y A homokóra madarai". Déry Tibor és Sinkó Ervin vitája 1927-ben. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei [Újvidék] 1971. dec, 9. sz. 63-100.) Minderről természetesen nincs és nem is lehetett szó a mamával folytatott levelezésben, hiszen 1926 végétől gyakorlatilag megszűnt a kettőjük közötti földrajzi távolság. A hazatérés utáni első levél kelte 1928 júliusa, - a mama ismét Badgasteinben (lásd 140/4. jegyzet) nyaral, s igényt tart az itthoni hírekre. Amiről szó esik: már-már idill. A két testvér együtt tölti ideje nagy részét a család régi, Wesselényi utcai lakásában. A még mindig a Nasici szlavóniai telepein, Ljeskovicán, Susinében és Gyurgyenovácon dolgozó Georgi szabadságon van: élvezi a főváros nyújtotta örömöket, ismerősei és barátai társaságát.
