Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Visszatérés az íráshoz, Perugia (147-156. levél)

Meddig maradt Georgi Budapesten, és hogy vannak vele megelégedve? Tulajdonképpen mi van a fogával?' Olga éppen nincs jól, különben ő is írt volna Neked. így is akar helyet a papíron, ezért befejezem. Ezúttal komoly Dr. Adler

2 felmondása? Ezer csókkal a Te Tiborod Drága Mama, sajnos én sem tudok nagyon mást írni, mint panaszkodni. A rossz közérzetem és a reumám (végül ezt is sikerült harmadikként kifognom itt) már a második napon tart az ágyban. Egyébként is rettentő tévedés szerintem, hogy itt telepedtünk meg; a klíma, úgy látszik, itt nagyon egészségtelen. Rémes zimankó és a legnagyobb kánikula átmenet nélkül; ha hideg van, mindig esik is, akkor ömlik be a víz az ajtón és ablakon keresztül, ha meg meleg, akkor egy általunk teljességgel ismeretlen por lep el mindent. Annyi fejfájása mint most, egyikünknek sem volt még soha. - A legszebb napon úgy rendeztem el, hogy egy kertrészt Neked a fiaddal. .. [A levél vége hiányzik] 1 A szabadságát Budapesten töltő Georgi 1926 tavaszán még mindig a Nasici távoli, boszniai telepén, Podgradciban dolgozott, lásd 135/4. jegyzet. 2 dr. Adler Gyula, ügyvéd - a Wesselényi utca 13. tulajdonosa, aki az új lakástörvényre hivatkozva, már három évvel korábban felmondott a mamának (lásd 115. levél). Felmondását azzal indokolta, hogy az érvényben lévő rendeletek szerint egy személynek nincs joga olyan bérlakásra, amelynek több szobáját albérletként hasznosítja. 149 A következő híradásból megtudhatjuk, hogy a rokonság összefogott a bajbajutottak megmentésére. Az adósságok rendezését Szilasi Ferencre, Szilasi Vilmos öccsére bízták, aki már Prágában és Bécsben is kapcsolatban volt Déryékkel (lásd 64., 71. és 90. leveleket). Az ekkor már tisztes ügyvédi irodával rendelkező jogász először a hitelezők személyét és az adósságok pontos összegeit igyekezett felmérni, illetve pontosítani - az ilyenkor szokásos felfelé kerekítésekkel szemben. Ha csak a levél szövegére figyelünk, azt kellene hinnünk, hogy az író túlnyomórészt továbbra is olvasással tölti az idejét, s hogy e foglalatossághoz még segítőtársat is talált a perugiai egyetem idegen nyelvű tanszékén: egy tanárt, aki hajlandó volt saját nevére kikölcsönözni a Déryt érdeklő könyveket. (Kilétét sajnos nem sikerült kiderítenünk.) Tudnunk kell azonban, hogy ekkorra már igencsak megsűrűsödött Déry napirendje: az egyedül bérelt városszéli villa alkotóműhellyé vált: nemcsak a régen írt verseit rendezgette és javítgatta, hanem az újabb élményekhez kötődőket is formába öntötte. Méghozzá azon tapasztalatok és minták ösztönzéseit követve, amelyeket az utóbbi évek során ismert meg, s amelyek összefoglalóan a szürrealizmus kezdeményezéseihez kapcsolhatók. Nehéz, és egyértelmű pontossággal lehetetlen meghatározni: mi is az a