Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Kísérlet a polgári érvényesülésre, Párizs (122-146. levél)

csak írd meg pontosan, milyen dollár-árfolyamon vetted, mivel én itt nem kapok magyar koronát. Új à contót küldök Neked a nyereségrészedre a napokban. Minthogy számolok megrendelésem pontos intézésével, viszontszolgálatra szívesen állok rendelkezésedre. Mély tisztelettel - Csókollak Tibor 1 Jókai Mór (1825-1904) születésének 100 éves évfordulója alkalmából 1925. február 18-án a Magyar Posta 3 értékből álló emléksorozatot bocsátott ki. 139 I ! 1 I ^al T. Déry 11, rue de la Montagne-S"-Gencvicve Paris (V) Párizs, 1925. ápr. 15. Drága Mamus! Most már két napja megint idehaza vagyok, és végre megint hozzájutok, hogy részletes levelet írjak Neked. (Feldafingból Szilasiékkal együtt írtunk Neked egy lapot, de elvesztettem.) Remélem, most néhány nyugalmasabb napot tölthetek idehaza, már kissé fáradt vagyok. Mindenesetre lehetséges, hogy pár nap múlva ismét Belgiumba kell utaznom, de csak rövid időre, mert május 2-án kezdődik itt a filatéliai kiállítás (a kereskedők napján), s akkor megint itt kell már lennem. A kiállítás cca. május közepéig tart, s ezzel a bélyegszezon is nagyjából a végéhez közeledik, úgyhogy aztán már alig fogok elutazni. Ügy gondoljuk, május végén mennénk el Párizsból. A mostani utam egész jól sikerült. Csütörtök este érkeztem Münchenbe, péntek este Feldafingba utaztam, szombaton újra Münchenben voltam, aztán szombat estig Feldafingban. Szerencsém volt, mert gyönyörű napot fogtam ki, órákat töltöttünk a tavon - vitorláztunk - a legragyogóbb napsütésben. Húsvéthétfőn

1 már újból Párizsban voltam, még ugyanaznap volt egy üzleti találkozóm. Már tényleg úgy érzem magam, mint egy vezérigazgató, persze csak kívülről, s mint egy harmadosztályon utazó! De örülök, hogy már vége. Akkor a leveledről! Ami a nyári üdülésünket és a jövő évet illeti, úgy látszik, félreértetted Olga levelét. Úgy terveztük, hogy Olaszországba utazunk, de nemcsak nyárra, hanem egy egész évre. Az okait már fel is soroltam Neked: dolgozni akarok, és minthogy azzal keveset, majdhogynem semmit nem tudok keresni, abba az országba, arra a helyre kell mennem, ahol a legolcsóbb az élet. Ilyen ország kettő van: Románia és Olaczország. A választás nem nehéz. Esetleg még arra is gondolni lehet, hogy más helyet keres az ember nyárra és másikat télre, de ez ellen az a körülmény szól, hogy minden költözés nagy költségekkel jár, hogy egy teljes évi lakás sokkal olcsóbb, mint két szezonális etc. etc. Arról, Mamus, hogy Svájcba menjünk, sajnos szó sem lehet, Svájc kétszer olyan drága, mint Franciaország vagy Olaszország. Hat hétre semmiképp nem tudunk 10 milliót előteremteni, ez körülbelül a háromszorosa annak, amit