Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Alkotó magány és művészi tájékozódás, Feldafing - Berlin (100-121. levél)
A mama közel két hónapig, június végéig volt Feldafingban. Közös programjaikról semmi érdemlegeset nem tudunk. Szinte biztosra vehető azonban, hogy az író ezalatt is dolgozott. Folytatta korábbi berlini élményeinek a feldolgozását. Igen valószínű, hogy ekkor fejezi be Kék üvegfigurák című hosszabb tanmeséjét, amely — mint címe is jelzi szorosan kapcsolódik az üveg motívumához. Bonyolult cselekménye során e három igazságtevő figura szabadítja meg az emberiséget a nyomortól, kapzsiságtól és mindennemű igazságtalanságtól. - Zaklatott - az expresszionizmus és dadaizmus határán mozgó próza ez, mint ahogy annak kell tartanunk a Sovány és megfog halni című rövidebb portréját is a művészsorsról, amely mögött Moholy-Nagy László személyét és új szenvedélyét, a fotózást véljük felsejleni. - Szövegeik kritikai jellegű újraközlése: Kék üvegfigurák. Bp. 1997. (Déry Archívum 2.) Ez idő tájt önti Déry végleges formába A nagy tehén című költeményét is, amely az őserő, a kötetlen biológiai lét himnusza, s képi világa valamiképpen rokonságba hozható a februárban látott Chagall-grafikák látomásos, lebegtető kifejezésmódjával. - Szövegének utánközléseit lásd a 109. levél bevezetőjében felsorolt kötetekben. E néhány hónappal kapcsolatosan külön kell szólnunk az író tudatosan végigvitt tájékozódásáról, önképzéséről. Kassák és Waiden folyóiratainak munkájába kapcsolódva kötelességének érezte, hogy megismerje az azokban megjelenő új művészeket és törekvéseiket. Ilyen szempontból talán a MA - nyitott, szélesebb távlatú látóhatára az egész kontinensre kiterjedt. Nem tudni mikor és hogyan, de minden bizonnyal ez a tájékozódás is hozzájárult ahhoz, hogy az író lassan szűknek kezdte érezni a Berlinben látottakat, s fokozatosan erősödött benne az elhatározás: országot kell váltani, meg kell ismerni a művészet párizsi központját. Mint a 114. levél egy megjegyzése mutatja, ezt a gondolatot már korábban is megpendítette, de az ötlet csak lassan ért elhatározássá. - A mama elutazását követően a közvetlen, gyakorlati tennivalók kötik le figyelmét. Szinte ki sem gördült a mama vonata, már ő maga is jegyet váltott Berlinbe, hogy mihamarabb kézbe vehesse ügyeinek intézését. Erre a gyors elhatározásra utalnak a mama és később Olga levelei. A mama ugyanis egyenesen Bernáth Aurél címére irányítja a hazaérkezéséről szóló beszámolót. Olga viszont panaszokkal teli: magányosnak, sőt betegnek mondja magát, talán Lilivel is vitája támadt; kéri férjét, azonnal térjen vissza Feldafingba (lásd Három asszony, Bp. 1995. VII-VIII.). Az író kénytelen-kelletlen engedelmeskedik, bár akadna még bőven dolga. A Sovány és megfog halni, valamint a Kék üvegfigurák német szövegeit átadja Herwarth Waldennek, de szeretné elérni, hogy az az Az ámokfutó eleve kétnyelvű szövegét (lásd a 97. levél bevezetőjét) és költeményeit önálló kötetben is kiadja. Utóbbinak a címe is megvan már: Schickt über sie Bronztauben, s Bernáth Aurél ezúttal sem tagadja meg segítségét: hozzákezd ezüstözött címlaptervének a kidolgozásához. (Eredetije és a kötet makettje a PIM Kézirattárában.)
