Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)
biztos vagyok — bennem még nagyon sok örömöd lesz. Én minden erőmmel azon leszek, bízzál benne. Ölellek ezerszer, ezerszer, Olga kezedet csókolja a Te gyermekeid 21. IX. 10. 1 Lásd 92/2. jegyzet. 2 Lásd 65/6. jegyzet. 94 A jelek szerint 1921 szeptemberét követően valamelyest nyugodtabbá vált a mama leveleinek hangneme. Belenyugodott volna a megváltozhatatlanba? Vagy egyszerűen megfontoltabb lett, s elfogadta a távollévő választásait és életvitelét? Valószínű, hogy az utóbbi az igaz, hiszen rá kellett jönnie: ez az egyetlen lehetőség, hogy megtartsa fiát és korábbi érzelmeit. A levélíró nyár elejei várakozásai a kassai Szabadságot illetően nem váltak be, viszont újraéledtek a Bécsi Magyar Újsághoz fűződő régi kapcsolatai. A szeptember végét követő hetekben-hónapokban több publicisztikai hangvételű cikke is megjelent. Érdekes és izgalmas írások, ám most sem illeszkednek szervesen bele a lap közlésrendjébe. A szenzációhajhászás, a fantasztikum, az erotika, a ponyvairodalom ellen dörögtek, s nyíltan ironizáltak az egyik legjelentősebb német kiadó, az Ullstein-ház lektűr-irodalma felett. A „hamis álmok és ideálok" hirdetése helyett szinte Don Quijote-i módon hadakozva a tartalmas, a jelen valódi gondjait feltáró és a jövő új hitétől áthatott irodalomért, amely „kérlelhetetlenül töri útját, pusztít és teremt és életet lehel a társadalom hervadt idomaiba". (A bűnösök hite. okt. 4., 234. sz. 7. Utánközlése: D. T.: Botladozás. Bp. 1978., 2. köt. 397-400.) Minderről azonban szó sem esik a levelekben, egyedül az írás és publikálás „üzleti" vonatkozásai kerülnek itt-ott megemlítésre. OS Bécs, 1921. okt. 18. után Drága Mama! Végre levél! (az, amelyiket csak Guszti hozott.) Éppen készültem sürgönyözni haza, mert már több napja kaptam postát Budapestről, csak Tőled nem. A leveledből látom, hogy egyik-másik levelem elkallódott - hacsak nem érkeztek meg időközben! Először is ezerszer, ezerszer köszönöm, Mamuskám, a sok ajándékot, és még egyszer ezerszer köszönöm a kedves, meleg hangú születésnapi leveled. A következő születésnapomat már biztosan együtt töltjük. Az órának irtózatosan örültem, egészen megittasultam tőle, percenként előhúzom a zsebemből, akár egy gyerek, aki. életében először kap órát.