Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Berlini kísérletek - Nagyjaink üzenetei a túlvilágról
£tí/rr* tehát csupán gúny volt, és most sem fogok, de nem is akarok másként gondolkozni gg<w^' g Tőrőlmetszett gálád vagyok Bűnből és gúnyból összegyúrva Tréfát űzök örökké az istenekkel Már visznek is az ördögök. Könyörülj, ó, nagy isten Óvj meg az ördögi gúnytól És vidd föl mennyedbe A szegény bűnös párát. Heine." Alexander von Humboldt „Bonpland! Igen.. Bonpland, légy szives, hívd ide általunk oly nagyra becsült barátodat, Humboldtot Igen. Hány perc múlva várhatjuk? Két perc múlva.” Két percnyi szünet, majd eljut a kérés Alexander v. Humboldhoz. A felelet nem késik. „Te kis kutató, tégy fel három kérdést annak, aki tudja, milyen keveset tud. Első kérdés: Megkérünk téged, tiszteletre méltó tudós, légy szíves, nyilatkozz, miként ítéled meg jelenlegi állapotodban a szellemvilág kapcsolatát velünk, testileg élő emberekkel? Válasz: Amilyen az életben, gyakran az álomban.” Arról folyt a szó, Humboldt ezzel vajon arra utalt-e, hogy földi életében álmában már jól ismerte e kapcsolatot, mely most jutott osztályrészéül, majd ezt kérdezték „Jól értettük szavaidat? Igen. Második kérdés: Távozásod előtt úgy egy évvel, ha jól tudom, a szellemi magnetizmusról kiadott műveimet - egy itteni könyvkereskedésből megrendelted és megkaptad. Miféle képet alkottál akkoriban és életed utolsó napjaiban a szellemekkel való kapcsolatról? Válasz: Nevettem, majd mosolyogtam - most nemsokára jobban fogom tudni és akkor másokat nevetek majd ki.------------ 87 ------------
