Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Függelék - Anhang - Nathaniel Hawthorne (1804-1864)
(Huthanirl JCeuoJltornz őse bíró volt egy varázslóval való pörben, és a vádlottat, mondanunk sem kell, hogy ártatlanul, elitélték. Látogatók ezrei fordulnak meg ma is még Salemben, hogy a viharos múltú Ingersoll-család házát lássák, mely Hawthorne Héttomyú Házának mintája volt. A regényben szereplő Clifford életbeli mását is ismerni vélték bizonyos Mr. White személyében, kit az unokaöccs felbérlésére gyilkoltak meg. Ezek mindazonáltal kevésbbé jelentős dolgok; az értékelés számára egyedül az a fontos, hogy az író megelevenítő képessége milyen elhitető erővel tudja az olvasó szeme elé varázsolni a történéseket? Nathaniel Hawthome-nak megvan az a képessége, amely az igazi alkotó legfontosabb ismertető jele: külön atmoszférát teremt. Mint aki a nagy erdő első fáihoz érkezik, rögtön megcsapja a rengeteg világának őslehellete: Hawthorne első sorainál érezzük, hogy különös, egyedül álló világba kerültünk. Mint életében magányos volt, művészete is magányos jelenség. A titokzatosság Poe Edgárral közös vonása, a lélek életének megdöbbentő folymatai, a bűn és bűnhődés problémája az, ami majdnem minden munkájában visszakísért. Az egyszer elkövetett visszaélés hetedízigien követi a családot, míg a kiengesztelő áldozat meg nem történik. Eszmevilágában rokonait valahol a ógörög tragikusoknál, a végzet zordon költőinél kell keresni. Ettől a szigorú determinációs alapon álló puritánizmus, melynek írónk tipikus amerikai képviselője, egyébként sem messze esik. írónk első döntő sikerét a Scarlet letter című munkájával aratta. Ez egy házasságtörés története a puritán időkből. Híres munkája a Fanshawe, mely a diákéletből veszi tárgyát, a Blithedale, mely egy világreformer története, az English Notebook, útleírásokkal, és a The marble Faun, Hawthorne írói sajátságainak érdekes keveredésével. Az író legszebb művének azonban a The House of Seven Gables, a fordításunkban A héttornyú ház címen megjelent regényét tartotta. Annak ellenére, hogy egyéb művei ismertebbek talán, azt hisszük, ez a stílusban is zamatos, gazdag könyve az írónak valóban legéretebb alkotása. Hawthorne, élete növekvő esztendeivel, együtt fejlődött a rohamosan terebélyesedő és hatalmasan erjedő amerikai élettel. A praktikus mindennapiság és a vaskos józanság iránti hajlam természetszerűen köznapi tárgyak felé vezette az amerikai írókat; a didaktikus elem nagy tért hódított még Hawthorne előző írásaiban is, d e a köznapi élet művészi, erkölcsi, okulásbeli értéke magas költői rangra emelten először Hawthorne regényiben érvényesült. A héttomyú ház tele van tanulságos, mélyen szántó okoskodásokkal, hétköznapi jelenetekkel; tárgyköre egyszerű, tíz mondatban összefogható. Ugyanakkor azonban a rejtelemnek, félelmetességnek, rendkívüliségnek hódító levegője lengi be az első sortól az utolsóig. A mindennapinak, édesen, idillikusán szépnek, egyszerűnek és a hátborzongatóan különösnek összefonódása a regény megindulásától annak záró fejezetéig lebilincselve tart bennünket. Mathew Maule évszázados átka, mint fúriák szívós menete kíséri a birtokukba jogtalanul beült Pyncheonokat a modern végzet-tragédiának ebben az új Oreste iájában, melyben igazságszolgáltató ösztönünkkel a családfőknél sorozatosan bekövetkező szélütést földöntúli erők rejtelmes kezének tulajdonítjuk és a végkifejlésnél az olvasók százezreivel a kiengesztelt magas Törvény és végzet megnyugvást adó érzésében osztozunk. 497
