Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Kitörési kísérlet a magányból. Erdélyi útijegyzetek, 1937

a>

vagyok, nem jelent rám nézve újabb kötelezettségeket, nevezetesen nem jelenti a politizálás kötelezettségét.” (Ehhez talán nem is kell kommentár: Déry a leghatározottabban elutasítja az ún. proletárirodalom napi politizálását, amelynek normatívái hosszú éveken át érvényesültek a nemzetközi szocialista irodalomban. - Ebbe a „keretbe” bizony nem illett bele nagylélegzetű műve, amelyen már évek óta dolgozott.)

Ezzel le is zárhatnánk a felvezetésnek ezt az ágát, ha nem tudnánk, hogy a Brassói Lapoknak adott interjú mellett (kérdező: Ruffy Péter) Déry egy másik jelentős megnyilatkozása is megjelent a lapban, méghozzá három hetes brassói tartózkodása második felében.8 Az elégedetlenségről című cikkéről van szó, amelynek mindeddig csupán Szép Szó-beli közléséről tudtunk.9 - Csupán a várható honorárium miatt adta volna közre az interjút követően? Nemigen valószínű, mert tematikája szorosan kapcsolódik a Ruffynak kifejtett nézetekhez. Az írás Kassák Lajost köszönti, abból az alkalomból, hogy ötvenéves; ám ehhez kapcsolódva megvilágítja a munkásságból és a polgárságból jövő művész sorsának, elkötelezettségének egymáséitól eltérő vonásait. A cikk rejtett, érzelmi hangsúlya a polgárságból jövő típusra esik, kifejtve - a polgári környezetből való elszakadás nehézségein túlmenően - azt a bizalmatlanságot, sőt helyenkénti visszautasítást, amely az „áttérőt” - a „másik” oldalon fogadja.

Ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy Kolozsvárra érve az író A befejezetlen mondat egy olyan részletét adta át közlésre a Korunknak, illetve Gaál Gábornak, amely a proletár környezetbe került Parcen Nagy Lőrinc (Déry alteregója) társtalanságát, illetve a jóindulatú közeledésével való visszaélést exponálja,10 akkor szinte tapinthatóan érzékelhető, miért ment neki „lassan” az írás, s miért kellett azt „fejezet közepén” abbahagynia.

Van azonban Déry magányának, „menekülésének” egy másik ága is. Már negyvenhárom éves, s még eddig egyik párkapcsolata sem sikerült. Első házassága felbomlott, Böhm Arankához, Karinthy Frigyes feleségéhez fűződő viharos szerelmének nem voltak távlatai, németországi és más külföldi tartózkodásai alatt csak alkalmi partnerei akadtak. Berlinből visszatérve ígéretes viszonya alakult ki Kassák Lajos nevelt lányával, Nagy Etellel, de ezt megterhelte mindkettőjük művészi szenvedélye: Nagy Etel mozgásművészete, Déry

8 Az elégedetlenségről. Levél Kassák Lajosnak. = Brassói Lapok 1937. aug. 22., 171. sz. 13-14.

9 L. Szép Szó 1937. jól. - aug., 5. köt. 16. sz. 47-51. - Feltehetően épp brassói tartózkodása idején érkezett meg Budapestről.

10 Részlet a Parcen Nagy Lőrincre tukmált gyereksereg elvadulását, és a szomszédok feléje áradó rosszindulatát megjelenítő 13. fejezetből. A Korunk 1937. decemberi száma hozta Külvárosi délután címmel.------------ 321 ------------