Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Kitörési kísérlet a magányból. Erdélyi útijegyzetek, 1937

Kitörési kísérlet a magányból

Erdélyi útijegyzetek, 1937

A „fekete notesz” útijegyzetei közül talán a legérdekesebbek azok a 20-30. lapjain (39-58. oldalain) található részletek, amelyek messzemenően túlmutatnak az életrajzi vonatkozásokon - s összességükben Déry alkotómunkásságának szélesebb - akár központi jelentőségűeknek mondható - momentumaira is rávilágítanak.

A befejezetlen mondattól, megírásának körülményeiről, s legfőképpen a regény koncepciójának a kialakulásáról van szó. Miközben Lukács György értelmezésével viaskodtunk, aki emlékezetes bírálatában1 szektás koncepciójúnak állította a regényt, feltűnt, hogy az egyes kötetek megírásának időtartamai mily nagymértékben különböznek egymástól. Az elsőt Déry 1933. december 24. és 1934 augusztusa között írta - 8 hónap, a másodikat 1934 novembere és 1935 júniusa között, ugyancsak 8 hónap alatt. Az utolsót viszont csak 1938 februárja körül fejezte be - ami nem kevesebb, mint 32 hónapot jelent, pontosan a négyszeresét az előző kötetekre fordított időnek.2 S ez akkor is feltűnő, ha tekintetbe vesszük, hogy az első kettőt a szerző gyakorlatilag majdnem teljes elvonultságban írta Bécsben, illetve Mallorcában; az utolsót viszont itthon, Budapesten - kisebb-nagyobb családi és politikai megbízások intézése közben. Bizonyos jelek ugyanis arra mutatnak, hogy ezek a lekötöttségek nemcsak idejét rabolták. Jócskán akadt köztük olyan konfliktusforrás is, amely alaposan megtépázhatta az írói alkotókedvet.

A szocialista, sőt egy maga értelmezte kommunista elkötelezettséget vállaló szerzőnk ugyanis 1935 őszén találkozott érdemben először a hazai munkásmozgalommal. Politikai magatartása a hitleri hatalomátvétel ellenzékében alakult ki Berlinben, s ezt követően az író - kisebb-nagyobb megszakításokkal - külföldön tartózkodott. 1935 őszén viszont - ahogy ezt az előző egység bevezetőjében is jeleztük - írásos felkérést kapott: hazatérve vállalja el a KMP népfrontosnak szánt irodalmi-kulturális folyóiratának, a Gondolatnak a társszerkesztését. El is vállalja, de már az első szám leadása után összekülönbözött szerkesztőtársával, „pártkapcsolatával”, Vértes Györggyel. Vértes ugyanis nem ért egyet Déry „liberális” közléspolitikájával és az ún. agitációs

1 Lukács György: Levél Németh Andorhoz Déry Tibor regényéről'.= Forum 1948. jan., 1. sz. 40—49., és Uő. Magyar irodalom magyar kultúra. Bp., 1970. 520-531.

2 E „határidőket” elsősorban a „fekete notesz” és a Mamával folytatott német nyelvű levelezés alapján sikerült rekonstruálni.------------ 319 ------------