Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Fjordok, lappok, szerkesztőségek. Az 1931-es berlini és skandináv út feljegyzései

műveinek - elsősorban szürrealista kezdeményezéseinek - visszhangtalansága miatt. Böhm Arankával, Karinthy Frigyes feleségével ekkorra már szakított. Ám kudarca, a kapott sebek még gyógyíthatatlannak látszottak; elviselésükre, a túlélésre a távozás ígért valamiféle megoldást. 1931 áprilisában-májusában Déryt Freiburgban, a Szilasi házaspár otthonában találjuk. Júniusban Georgi öccsét látogatja meg Szlavóniában, a Nasici Rt. gyurgyenováci telepén. A következő hónapban pedig Berlinbe tart - egy skandináviai utazás terveivel.

E tervek/vonzódások félig-meddig irracionális hátteréről nem sok tudomásunk van. Gyakorlati előkészítésüknek azonban számos részlete ismert. Déry először is - a budapesti dán kulturális attasé segítségével és színes, napisajtóba szánt útibeszámolók ígéretével - megszerzi számos utazási iroda és vasút-, illetve hajózási társaság támogatását: ingyenes beutalókat, szabadjegyeket stb. De a szellemiekről sem feledkezik meg: barátjától, Németh Andortól és Hajdú Henrik műfordítótól neveket, címeket kap, üzenetek átadását is vállalja, hogy legyenek kinn ismerősei, ajánlói a további tájékozódáshoz. Az Észak- Finnországban élő Faludi Ivánt is megkeresi, akit még 1919-ből ismert, s akivel a húszas évek közepén bélyegkereskedőként is üzleti kapcsolatban állt.

Az utazás anyagi alapját az a Szilasiéktól kapott havi 140 pengő jelentette, amelyet Nina nagynénje még további negyvennel megpótolt. Ő maga pedig mindezt cikkeinek, elbeszéléseinek eladásával gondolta kiegészíteni - kinn, a „tettek színhelyén”. (Jegyzetfüzete tele van szerkesztőségek, szerkesztők neveivel, címeivel.)

Az út közvetlen kiindulópontjául Déry Berlint választotta, ahol felkészülésében rokoni kezek támogatták. Itt élt ugyanis Márta unokahúga (Szilasi Lili húga) és európai hírű hegedűművész félje, Arányi Ferenc (1893-1966), aki utóbb, a harmincas évek második felében Amerikába távozott. (A levelekben, feljegyzésekben Francisként szerepel.) De akadtak művészbarátai is, mindenekelőtt Moholy-Nagy László, aki ekkorra már a Bauhaus egyik vezetője volt, s aki a skandináv út befejeztével heteken át vendégül látta.

S Berlint nemcsak a rokonok és barátok jelentették. Itt székelt az Ullstein kiadó is, amellyel Dérynék már korábban voltak kapcsolatai, s amelynek folyóirata, a Die Dame elutazás előtt két novelláját is megvette, méghozzá: tisztes áron. Mindez felvillantotta csalódott szerzőnk előtt egy kinti érvényesülés lehetőségét.

Az út megtervezéséhez tartozott az útvonal kiválasztása is, amely Dániából indult és Svédországon keresztül vitt Norvégiába - egészen Hammerfestig, a világ legészakibb városáig; majd onnan kisebb hurkokkal - vissza Stockholmba, illetve Koppenhágába. Mindezt a különféle közlekedési lehetőségek válta- koztatásával: vasútról hajóra szállva, majd fordítva; időnként pedig a gyalogtúráktól sem riadva vissza. „Kenyéren és heringen élve, hónapokig ráztam------------ 244 ------------