Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Bécsi maradványok - Utazás a holdba
Utazás a holdba Először: Bécsi Magyar Újság 1921. szept. 29., 230. sz. 5. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: témájánál fogva kapcsolódik az előző cikkhez. Gondolatmenetének két eleme visszatér Déry más müveiben is. A technika és a társadalmi elmaradottság, a nyomor ellentéte már megtalálható az e tájt keletkezett dadaista költeményben, Az ámokfutóőa«. A gép eluralkodása, létezésünk technicizálása elleni tiltakozás viszont majd csak évtizedekkel később, a hatvanas/hetvenes években erősödik fel az író publicisztikájában. Az első mondatban szereplő fizikus teljes neve: Robert Hutchings Goddard (1882-1945). Idézett cikkének a kikeresése - erőnket és lehetőségeinket meghaladó feladat lett volna. ngol lapban olvasom, hogy egy amerikai fizikus, bizonyos Robert H. Goddard tanár, rakétaszerű löveget készített, melynek belsejében pár óra, vagy talán pár nap alatt felutazhatni a holdba. A tudós tanár - a worchesteri egyetem professzora - pontosan dolgozott, s minden eshetőséggel számot vetett. A zuhanás veszélyét elkerülendő, robbanó töltéssel látja el a löveget, mellyel paralizálhatni és mérsékelhetni a hold vonzó erejét, ugyancsak ezek segítségével küszöbölhetni ki az esetleges irányeltéréseket. A sebesség csak fokozatosan nagyobbodik, s csak hétszáz mérföldön túl - tehát már légüres térben - éri el maximumát. Kettős, hermetikusan zárt acélburkolat fogja körül a járművet, oxigéntartályok frissítik fel benne a levegőt, a holdra való megérkezésekor pedig robbanással sűrű fekete füstöt fog fejleszteni, melyet a Mount Wilson teleszkópjából - ez ötven mérföld közelségbe hozza a holdat - már észre lehet venni. Végül pedig azt olvasom, hogy Goddard tanárnál már eddig is 18 ember, köztük a New York-i légi rendőrség főnöke és számos ismert tudós jelentkezett, kik valamennyien el akarják kísérni légi útjára. S olvasom, hogy a felfedezés a század legnagyobb szenzációja, s ha a terv sikerül, következményei beláthatatlanok. Nos, bevallom, ez a hír is, mint számos már hír, mely az emberiség életéről hozzám érkezik, mélyen, vigasztalanul deprimált. Nem értem a szenzáció örömét, s ha mi örömöt mégis értek belőle, az is úgy csapódik le visszájára, hogy csak árnyékát látom s fonák tragikumát. Ember, te el akarsz menekülni a földről! Csúnya fantaszta vagy, púpos, görbe lábú vagy kopasz, koplalsz New Yorkban vagy Szibériában, vagy agyonlőtték a fiadat, jobb lesz tehát talán a holdban! Mert valóban, úgy éltünk kezdettől fogva s úgy élünk ma is, 23
