Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Bécsi maradványok - H. G. Wells

3fß. ‘WeM. H. G. Wells Először. Keleti Újság (Kolozsvárj 1921. márc. 27., 15-16. - a szerző nevének feltüntetése nélkül. Egy magántulajdonban lé­vő újságkivonaton viszont Déry saját kezű aláírásával vállalta szerzőségét. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a Mamának címzett 1920. dec. 22-i levélben esik először szó arról, hogy Déry egy „bukaresti lap’’ számára írt H. G. Wellsről. (L. „Liebe Ma- muskám!” Bp., 1998. 94-95.) A „bukaresti lap” egyenlő a rövid életű - és Bécsből is pénzelt - Bukaresti Hírlap/)«/, amely 1921 januárjában csődbe ment. Az ide szánt írást ezért a bécsi szerkesztő (valószínűleg Bölöni György) a szintén libe­rális és szellemileg a Bécsi Magyar Újsághoz kötődő Keleti Újságnak továbbította Kolozsvárra. H. G. Wells neve egyéb­ként a Mamának írt levélben másodszor is előfordul a szerző olvasmányait jelző szerzői felsorolásban. Ám Dérynék a fan­tasztikum iránti érdeklődését más motívumok is indokolják. 1920 utolsó hónapjaiban dolgozott ugyanis A metlekülő em­ber című regényén, amelynek az alapgondolata - a tökélet­len társadalmi viszonyok valamiféle radikális átalakítása - szervesen kapcsolódik H. G. Wells írói világához. (A me­nekülő ember szövegét l. a Déry Archívum Különös árverés című kötetében.) A H. G. Wellsről írt esszé ilyenformán akár Déry fantasztikus (a társadalmat biológiailag átalakító) regényének előtanul­mányaként is felfogható. (A Wellsszel való szellemi kapcsola­tokhoz hozzátéve a már az előszóban is említett A pókok völgye című elbeszéléskötet fordítását.) Hans Heinz Ewers - ma már nem jegyzett szerző, a tízes évek­ben több regényét is lefordították magyarra: Borzalmak köny­ve, 1915 - Alraune. Egy különös teremtés története, 1917 - A bűvészinas vagy az ördögűzők, 1918 - A pók, 1918 - Az orleansi királyok szíve, 1919 - India és én, 1920. Ernst Theodor Hoffmann (1776 - 1822) - a német romantika ismert képviselője (író, zeneszerző és grafikus). E zt az írót, ki egyike a legjelentősebbeknek a ma élők közül, nálunk kevesen ismerik, és azok közül, akik ismerik, még kevesebben becsülik meg érdeme szerint. Költő ő, a szónak abban az értelmében, mely leg­------------- 18 -------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom