Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Szellemi utóvédharc a harmincas években - Becsky Andor: Déry Tibor az író társadalmi kötelességéről
Becsky Andor Déry Tibor az író társadalmi kötelességéről Először: Független Újság (Kolozsvár) 1938. okt. 1., 28. sz. 10., Pap Gábor aláírással. - Másodszor: a Becsky Andor hagyatékában lévő (PIM Kézirattár) gépirat alapján: Szilágyi János: Déry Tibor elfeledett nyilatkozata - 1938-ból. = Magyar Nemzet 1985. szept. 7. 210. sz. 4. Az előbbi interjú testvérpárja, bár nem kapcsolódik közvetlenül az erdélyi úthoz, illetve annak kolozsvári szakaszához. Ahol Déry nemcsak Gaál Gáborral, hanem a város más íróival, így Ligeti Ernővel, a szabadelvű Független Újság (1934- 1940) szerkesztőjével is megismerkedett. S akit - útijegy- zetének egy rövid megjegyzése szerint, l. jún. 23. - feltehetően Nagybányán is viszontlátott. - Amikor egy év múltán Illyés Gyula lelkes szavakkal méltatta A befejezetlen mondat elkészült kéziratát a Nyugatban (1938. augusztus), Ligeti átvette azt a Független Szemle szeptember 3-i számába, majd felkérte lapja (és a Korunkj, budapesti szerkesztőjét/munkatársát, Becsky Andort (1898-1978), hogy készítsen Déryvel egy hosz- szabb interjút. Talán nem érdektelen még feljegyeznünk: a Független Újság október l-jei interjúját követően jelent meg a Korunk méltatása is a befejezett nagyregényről. (A szerzőjeként feltüntetett Füzes György - feltételezésünk szerint - Fejtő Ferenc volt.) A Független Újság nemrég egy kis tanulmányt vett át Illyés Gyula tollából, Déry Tibor ezer oldalas kiadatlan regényéről. Ritka eset kiadatlan művet ismertetni. Talán egyáltalán nem szokásos. De Déry Tibor a ma élő magyar írók olyan lelkiismereti támaszpontja, akinek mondanivalóit lehetetlen nélkülözni. Feltűnő, hogy nem kap kiadót, sőt reménye sincs rá. Ez korunkra meglehetősen jellemző, és nem is megnyugtató. Egyenesen hozzá fordultunk, mondja el vádjait és védekezését egy olyan korral szemben, amely erőszakban és az emberiesség elleni támadásban oly ijesztő képletet ad, mintha egyenesen le akarná tagadni, hogy a megelőző korszakot a felvilágosodás századának nevezte el a történelem. Déry Tibor esete nem egyedülálló. Olyan társadalmi küzdelem középpontjában élünk, ahol az írónak mindenképpen nyilvánosságra kell jutnia és hal------------ 110------------
