Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

- Nyughass már, különben sohasem készül el a csomagolással! Fatter, sütöttem az útra egy kis pogácsát, ebben az egyik termoszban pedig hideg citromos tea, a másikban forró rumos tea van. Hagyj künn egy pár vastag gyapjúharisnyát az útra! - Minthogy a két termoszüveg egyforma - jegyezte meg az apa gondterhelt arccal -, honnét fogom tudni, hogy melyikben van a hideg citromos, és melyikben a forró, rumos tea? - Kövér, piros képpel, aggódva nézett feleségére, aztán hirtelen harsányan elnevette magát. - Megvan, mutter! - mondta -, ráírom! Zsebéből kihúzott két ceruzát, s az egyik termoszra egy vastag kék, a másikra egy ugyanolyan vörös kört húzott. - Mint a hideg-meleg vízcsapok a fürdőszobában - kiáltotta Rózsi elragadtatva, s egy cuppanós csókot nyomott apja kopaszodó fejére. - Édesapám, honnét van ennyi esze? Minthogy ezekután az anyja a kislányt az ágyba zavarta, a különféle vastagabb-vékonyabb alsóruhák, gallérok, zsebkendők, nyakkendők, borotvaszerszámok, valamint a töpörtyűs pogácsák, a hideg sült csirke, ecetes uborka és almás pite elcsomagolása is gyors ütemben befejeződött. Suralik Hugó mérnök úr ráült a bőröndre, kulccsal bezárta, aztán elégedetten belevetette magát a karosszékbe, kinyújtóztatta kurta lábacskáit, vastag derekát megropogtatta, s pipára gyújtott. - Fatter - mondta a felesége, aki ugyanolyan alacsony, kövér és pirospozsgás orcájú volt, mint a férje -, ilyen hosszú útra még nem mentél. ígérd meg, hogy mindennap írsz! - Hogyne írnék - dörmögte a családfő. - Ti is írjatok, mutter! - Nőkkel ne kezdj ki! - tanácsolta a felesége. - Fatter, te nem tudod, hogy külföldön mennyi a kalandornő, akik habozás nélkül tönkreteszik egy család boldogságát. - Hát te honnét tudod? - kérdezte a kis mérnök, és keze fejével végigsimított kopasz fején. - Te honnét tudod, édesanyám? - Olvastam - mondta az asszony. - Arra is vigyázz, hogy ne rontsd el a gyomrodat! Lehetőleg mindenütt becsináltat egyél, s kérj hozzá egy fél citromot! Ha valami bajod van, akkor sürgönyözz! Fatter, mit hozol nekem ajándékba az útról? - Egy valódi francia haskötőt, gumiból - mondta Suralik mérnök úr, s újra megszólaltatta gyermekesen ártatlan, harsány nevetését. - Nagyon elhíztál Laura, kövérebb vagy, mint én! - Kövérebb a majd megmondom micsoda! - tiltakozott a mutter. - Ha nekem haskötőt veszel, akkor magadnak egy melltartót, édesem! Miután üyképp megbeszélték az utolsó tennivalókat, nyugovóra tértek. - Künn hagytad a gyapjúharisnyát? - kérdezte Laura, félálmából felriadva, és egy