Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

- Nem volt pénze a fiatalúrnak? - ismételte Julis alig hallható hangon. - Miért nem tetszett inkább tőlem kérni? - Hát neked van? - kérdezte György s újra elmosolyodott. - Van - mondta. - Félretettem egy kis pénzt a fizetésemből. - Mennyit? - Hatvanöt pengőt! - mondta Julis, és elpirult. György elfordította fejét. - Kis Julis - mondta egy idő múlva -, mihez kezdtem volna a te hatvanöt pengőddel! Sokkal több pénzre volt nekem szükségem! A lány hirtelen megrázta magát, a kezével letolta válláról György kezét, s az ajtó felé indult. De a küszöbre érve, még egyszer megállt. Nem fordult hátra, nem akart találkozni az úr tekintetével, a fehérre lakkozott ajtóhoz s az üres falakhoz intézte szavait. - György úrfi - mondta csendesen -, ne tessék, kérem, nőkre pénzt költeni, nem érdemes! Úgy féltem az úrfit! S tessék minél előbb hazahozni a szőnyegeket, mert hátha egy nap megered az eső, s a nagyságos úrék hirtelen haza találnak jönni! A szegény nagyságos asszony a szemét kisírná, ha megtudná, hogy ... A szeme újra könnybe lábadt. Gyorsan megtörülte a köténye sarkával, s kiszaladt a szobából. * Másnap megeredt az eső. Három napig egyfolytában esett, szép lassúdad, országos eső. Julis szobája a hátsó kertre nyílt, a lány tehát, ha a dolog engedte, s György úrfi nem volt odahaza, az ebédlőben ült az ablaknál, s onnét leste, nem csönget-e be hozzájuk a postás. Ez napjában háromszor haladt végig a Nagyboldogasszony úton, reggel kilenc, déli egy óra s délután öt felé. Julis ebben az időben a villa kapujában állt, s ott várta a csengetést, az ebédlő ablakából pedig azt nézte, hogy nem hoznak-e expresszlevelet vagy sürgönyt. Második nap György úrfi szokatlan korán jött haza ebédre, s meglepte az ebédlőben, amint épp a harisnyáit stoppolta. - Hát te mit csinálsz itt? - kérdezte mogorván. - Szennyes fehérneműt foltozol az ebédlőben? Julis elpirult. - Nem szennyes az, úrfi! - mondta. - Ez már a mosásból került ki! - Akkor sem az ebédlőben van a helye! - morogta György. - Vidd ki a szobádba, s ott foltozd! Negyednap délután csöngetett a postás. Julis nagy sietségében még a kendőjét sem kapta magára, hajadonfőtt rohant ki a szakadó esőbe.